Guy Ritchie marihuánában utazó Úriemberei visszatértek a Netflixre a második évadukkal. Az első évadban az üzletbe belecsöppenő Eddie ambíciói a második szezonban természetesen csak nagyobbak lettek. Ez viszont természetesen több gonddal is jár.
Szinte napra pontosan másfél év telt el a Siló második és harmadik évadja között. Az AppleTV három éve egy olyan történetet kezdett el, ami egy hihetetlen első szezonnal, azonnal feltette a Hugh Howey adaptációját, az évtized egyik legígéretesebb sorozatai közé. Ugyan az előző etap kicsit takaréklángon égett az elsőhöz képest, de még így is bőven volt benne annyi, hogy tovább folytassák Juliette Nichols és társai történetét. Sőt, már azt is tudjuk hogy a negyedik és egyben utolsó felvonás 2027. július 9-én érkezik. Mindezek mellett bőven van miről beszélgetnünk az idei epizódok kapcsán. Viszont kénytelen vagyok ezt kisebb spoilerekkel megtenni, mert ezek nélkül szörnyen keveset tudnék csak írni.
Véget ért a Sárkányok háza harmadik évadja, amit már sokan vártak, már csak azért is, mert két évvel ezelőtti második felvonás sokak számára lett komoly csalódás. A széria a Targaryen-ház legpusztítóbb polgárháborúját állítja a történetének a középpontjába, amely után az uralkodó dinasztia erős hanyatlásnak indul. A sorozat alapanyaga a Tűz és Vér című könyv, amelyet egy mester írt meg, kvázi a Targaryen-ház történetét vetette papírra többségében megbízható forrásokra támaszkodva, viszont bizonyos esetekben csak kétes információkkal rendelkezett. Ez utóbbi kétes információkat használják ki a készítők több-kevesebb sikerrel, mikor bizonyos momentumait a történéseknek átírják. Az első két rész a hírek szerint még a korábbi szezonra volt tervezve, így több fontosabb esemény onnan az idei szezonra tevődött át (ami érződik is). Így kíváncsi voltam, hogy a tényleges évad kezdés, ami a harmadik résszel jött ki, milyen irányt mutat majd a mostani felvonáshoz. Mondjuk úgy, hogy Martin nem igazán túlzott mikor azt nyilatkozta: ez már nem az ő története.
Az AppleTV+ (a pluszt mindenképp oda kell tenni) egyik zászlóshajója az örökké tartó űrversenyt elképzelő For All Mankind már lassan hat éve szegezi az alternatív történelmi sztorikért és az űrért rajongó nézőket. És habár az idén megjelent ötödik évad talán kicsi lassulást mutat, a sorozat népszerűsége töretlen. Olyannyira, hogy a kaliforniai cég jóváhagyta a készítőknek egy spin-off sorozat elkészítését is, ami koncepciója szerint inkább az oroszok szemszögéből mutatná be az eseményeket. Ennek eredménye a Star City, melynek utolsó epizódja július 10-én jelent meg a streaming platformon.
Adaptálni sosem könnyű, hiszen egy-egy könyv, játék vagy animációs tartalom teljesen más szabályok szerint íródik, mint egy élőszereplős sorozat vagy film. Hiába működik valami a könyvek lapjain vagy a virtuális térben, az nem feltétlenül fog jól festeni élőszereplős megvalósításban. Ez hatványozottan igaz az animációs tartalmakra, hiszen olyan mértékű kreativitásnak enged teret az animációs közeg, amit egyszerűen élőszereplős verzióban sohasem érhetünk el. Pont ezért tartottam az Avatár – Az utolsó léghajlító legújabb élőszereplős feldolgozásától. Egyrészt Hollywoodban már korábban megpróbálkoztak az adaptálásával, viszont az olyan gyalázatosra sikeredett, hogy nem veszünk róla tudomást, másrészt a Netflix hiába vitte sikerre a One Piece kultanime adaptálását, azért a szintén ikonikusnak mondható Cowboy Bebop és Yu Yu Hakusho – A szellemfiú feldolgozásukkal látványosan felsültek.
Ráadásul az eredeti sorozat két alkotója menet közben elhagyta a produkciót, kreatív nézeteltérésekre hivatkozva, így kimondottan baljóslatú felhők kezdtek gyülekezni a Netflix Avatár sorozata körül. Ezek ellenére egy nagyon látványos akciókkal teletűzdelt és nagyívű kalandra invitált az első évad, megannyi varázslatos felfedezni valóval, amelyek miatt az elejétől a végéig garantálta a szórakozást. Most pedig megérkezett a széria második évada, hogy tovább szője Aangék történetét.
Három éve az AppleTV+ húzott egy merészet és egy olyan évadot tett le a streaming piacra, hogy attól minden keményvonalas sorozatrajongó elégedetten csettintett. Juliette Nichols története azonban nem maradhatott annyiban és nem sokkal később az almás cégnél a jelenleg futó harmadik mellett a negyedik évadot is azonnal berendelték. A Hugh Howey könyvein alapuló széria még két Emmy-jelölést is besöpört, ami abszolút azt támasztotta alá, hogy egy minőségi történettel van dolgunk, amire megéri figyelni. Ugyan az első szezon után már áradoztam egy sort a Silóról, a kérdés viszont az, hogy sikerült-e tartani a színvonalat, vagy megannyi sorozat után ez sztori is csúnyán elhasalt.
Még januárban ért véget a Prime Video-n a The Mighty Nein című új animációs sorozat, amely első ránézésre kísértetiesen hasonlít a The Legend of Vox Machina sorozatra. Nem véletlenül: mindkettő a Critical Role egyik Dungeons & Dragons kampányának animációs feldolgozása. A csapatnak egyébként volt egy harmadik nagy kampánya is (Bells Hells), ami tavaly februárban ért véget három és fél év után. Most azonban véget ért a The Legend of Vox Machina negyedik évada, amely után majd érkezik a sorozat záróakkordja az ötödik évad képében. Szóval még hosszú ideig kalandozhatunk Exandriában.
2019-ben, mikor befejeztem az Eufória első évadát, aligha gondolhattam, hogy hét hosszú esztendővel később még mindig képernyőn lesz a sorozat. Sőt, mindössze három évadig sikerült elevickélnie. Szomorú, mivel nagyobb potenciál lakozott benne, mint ami végül kikerekedett Sam Levinson víziójából. Hogy ez miért így alakult, annak számtalan oka van. Mindenek előtt reflektálni kellett arra, hogy a főbb színészek közben elkezdtek látványosan kiöregedni a középiskolás szerepeikből. Ezért a harmadik évad azután, hogy az első kettő kronológiailag szorosan követte egymást (és ne felejtsük el, hogy e kettő között kijött két spin–off epizód is, amit szintén érdemes megtekinteni – akinek eddig kimaradt) a pár évvel távolabbi jövőben játszódik, középpontban Rue (Zendaya), Cassie (Sydney Sweeney), Maddy (Alexa Demie), Jules (Hunter Schafer), Nate (Jacob Elordi) és Lexi (Maude Apatow) immáron felnőtt életével. Nemcsak az időben történt ugrás: az első két évadhoz képest egy hangsúlyos tónusváltáson esett át a sorozat, ami alaposan kiakasztotta a rajongótábor egy jelentős részét.
Nagy várakozás előzte meg az Apple streaming szolgáltatásának egyik fő zászlóshajója, a For All Mankind ötödik évadának érkezését. Nem is csoda, hiszen minden rajongó meg szerette volna tudni, hogy mi lett az Ed, Dev és Miles nevével fémjelzett Marson történt munkás sztrájk/lázadás/puccs hosszú távú kimenetele. Az almás cég ki is tett magáért, hogy vagdoshassuk a centit, ugyanis az új évadra jóval többet kellett várnunk, mint korábban. De természetesen ezért cserébe minden korábbinál izgalmasabb folytatást ígért. Vajon mi lesz a Mars sorsa? Mi történik az erősen öregedő, de szívünkhöz közel nőtt karakterekkel? Milyen titkokat rejteget még a vörös bolygó felszíne? Hova tovább a Marsról? Nos, azt elárulom, hogy mindezen kérdésekre választ kapunk az új évadban. Ezen válaszok értékeléséhez néhány helyen kisebb spoilert kell alkalmazzak, így ennek fényében olvassátok a lenti bekezdéseket.
A The Boys közel két év várakozás után végre elérkezett a célvonalhoz, és megkezdte az egyik legőrültebb képregényadaptáció végjátékát. Vér, groteszk humor, politikai szatíra, végtelen abszurditás és még annál is több lelki nyomor: minden, ami miatt a sorozat az elmúlt évek egyik legkülönlegesebb televíziós élményévé vált, most maximális fordulatszámon pörög. A kérdés már csak az, hogy ez az utolsó nagy hajrá képes lesz-e méltó módon lezárni a káoszt, vagy a The Boys is azoknak a sorozatoknak a sorsára jut, amelyek a finisben saját maguk alatt vágják el a fát?
