Irvin Kershnernek nem kisebb feladat jutott, mint a Csillagok háborújával rekord összeget hozó első rész színvonalát megtartani, de ez nem okozott gondot a rendezőnek, hiszen a popkultúra egy kitörölhetetlen szeletét birtokló Star Wars sorozat egyik, ha nem legsikeresebb darabja az 1980-as A Birodalom visszavág.
Személy szerint úgy vagyok a Star Wars filmekkel, mint a tökfőzelékkel. Nem rajongok érte, de ha elém kerül, könnyedén elfogyasztom. Nyilván ez egy borzasztó hasonlat volt, én meg borzasztó rossz enciklopédikus tudással rendelkezem a Csillagok háborúja univerzum tekintetében. Nincs is hát kizárva, hogy a kritikámmal kivágom pár rajongónál a biztosítékot, hisz az univerzum élvezői kisebb egyházat alakítottak már, vallással pedig nem játszik az ember. Akárhogy is, bevállaltam a negyedik részt, vagyis az első részt, a fene se tudja, aki bővebben akarja tudni, mi van, annak írtunk egy cikket a filmek sorrendjéről és bővebben az univerzumról is. Egy szó, mint száz, a két trilógia sok mindenben különbözik egymástól, és mégis együtt alkotnak történetet. Én nem a Machete sorrendet követve álltam neki a dolognak, de igyekszem spoilermentes maradni, és önálló filmként is nézni az Új reményt.
A karácsony minden meghittsége ellenére hektikus tud lenni, sőt kaotikus, főleg ha jön az ajándékozási láz, a maratoni sütés-főzés, a rokonok, barátok, gyerekek, télapó, sírás, fagyöngy, pulyka, rosszullét, hó, sár, latyak, rénszarvas, kisjézus, miatyánk, fenyőfa, üveggömb, alma, játék, törött kocsikerék. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy egy karácsonyi filmnek is ennyire eklektikusan kellene viszonyulnia saját magához. A Krampuszról nem hogy én nem tudtam eldönteni, mi a műfaja (dráma? horror? vígjáték? vagy netán midcult művészfilm?), de még saját maga sem. Sőt. Még azt sem tudom egyértelműen eldönteni, hogy tetszett-e.
Mi az ideális sorrend a Star Wars filmek megtekintéséhez? Adná magát az időrendi sorrend, vagyis az első résztől a hatodikig, de így azoknak, akik újonnan ismerkednek meg a sorozattal, nem lesz meglepetés, hogy Darth Vader Luke apja, vagy hogy Luke és Leia testvérek. A másik egyértelműnek tűnő megtekintés a készítés sorrendje lenne, de olyanoknak ez sem működik (hála George Lucasnak), akik nem ismerik a történetet. Ugyanis ha előbb nézik meg a klasszikus trilógiát, fogalmuk sem lesz, ki a fene az az irritáló képű kölyök Ben és Yoda szelleme mellett. Fölmerül tehát a kérdés, létezik-e tökéletes módja a Star Wars filmek megtekintésének? A nomachetejuggling.com nevű oldalon kitalálták az ideális sorrendet: IV, V, II, III, VI. Nézzük meg, miért is jó ilyen sorrendben megnézni a filmeket és hogy miért kell kihagyni az első epizódot!
Gyermekkoromban, ha orrdugulástól, köhögéstől vagy egyéb nyalánkságtól szenvedtem, a fülorrgégészem a bálnavadászatot ajánlotta, mint felnőttkori foglalkozást; az ember kinn van a nyílt tengeren, szívja a friss sós levegőt, ami pedig az „orrodat is tisztíccsa”. Valószínűleg ezért is mutatok érdeklődést a tengeren játszódó matrózos és bálnavadász történetek, filmek iránt. Amikor pedig megtudtam, hogy Ron Howard (az Egy csodálatos elme és a Hajsza a győzelemért rendezője) egy ilyen témájú rendezéssel készül, melynek ráadásul a Moby Dicket ihlető igaz történet az alapja, úgy reagáltam, mint egy tengerész, aki nagy fogást remél. Sajnos a filmre sokat kellett várnom, mivel az eredetileg kitűzött márciusi bemutató decemberre csúszott…
De megérte a várakozás? Horgonyt fel, vitorlát bonts, szigonyt élesíts, szemünket pedig vessük a tenger szívére!
Napjaink forrongó világában egyszerre aktuális és mégis elfeledett időszaknak számít a hidegháború korszaka. Ha egy TV-s „kvízműsorban” kérdeznék a versenyzőket, talán a következő fogalomdefiníciók születnének meg.
– Hidegháború: hógolyózó eszkimók vagy a Black Friday alkalmából leárazott Whirlpool hűtőszekrényekért egymást gyepáló emberek küzdelme
– Atombombázó: egy olyan csaj, akinek a látványától atomjaira hullanak a férfiak
– Disznó-öböl: ide száműzi az ÁNTSZ a romlott sertéshúst
– U-2 válság: Az ír rockzenekar új énekest keres Bono helyére
– Francis Gary Powers: Austin Powers ikertestvére
Pedig történelmünk eme periódusa bőven szolgálhat tanulsággal a ma embere számára is. Érdemes tehát alaposabban utána KÉMlelnünk a hidegháborúnak. A kétszeres Oscar-díjas filmes géniusz Játékhegy István alias Steven Spielberg így is tesz legújabb rendezésében. Minden adott lenne egy szuper filmhez; Tom Hanks, a Coen-testvérek, egy jó téma…
De hogyan teljesít István és az Álomgyár?
Velem együtt sokan várták a mai napot, amikor egy újabb YA franchise véget ér. Nem tagadom és felvállalom, hogy férfiként igenis kedvelem az Éhezők viadala filmeket. Véleményem szerint Panem világa sokkal többet rejteget, mint azt elsőre gondolnánk. Kaptunk egy remek felvezetőt, majd egy fantasztikus második részt, később jött egy némiképp csendes elkészítés és most itt van a zárórész. Vajon méltó lezárást kaptunk a múltkori kicsit lágyabb film után?
Három év telt el a Skyfall óta és most a világ leismertebb és rettegettebb titkosügynöke visszatér, hogy folytassa ugyanott, ahol abbahagyta. Nézzük, mit is nyújtanak számunkra 2015-ös évben a brit titkosszolgálat emberei. Vajon sikerül elkápráztatni minket? Íme a 007 Spectre: A Fantom visszatér (2015).
A Szamárköhögés (1987) és A skorpió megeszi az ikreket reggelire (1992) rendezője, Gárdos Péter, saját regényéből rendezett filmet. A könyv kibővített és átdolgozott kiadása idén jelent meg a Libri kiadó gondozásában, a filmváltozat világpremierje pedig november 8-án lesz, méghozzá Görögországban, Thesszalonikiben.
Johnny Depp számomra sokáig egy olyan színész volt, akiről voltaképpen nem tudtam, hogy játszott egy filmben, egész addig, míg megnéztem a stáblistát. Igen, itt kifejezetten az utóbbi filmjeire gondolok, melyekben annyira átmaszkírozzák, hogy a hangján kívül alig marad belőle valami. Aztán egy szép napon, jó pár évvel ezelőtt megnéztem olyan filmeket, amikhez valódi arcát adta, ráadásul színészkedett is. Utóbbi azért kiemelendő, mert a sokak által (személy szerint annyira nem) favorizált színész az utóbbi időben meglehetősen ostoba (pl. Transzcendens, Mortdecai) és szimplán közepes (pl. Közellenségek) filmekben szerepelt, finoman szólva is kívánni valót hagyva maga után. A Fekete mise előzetesét látva kíváncsi voltam, melyik arcát fogja hozni ezúttal? Ismét a felismerhetetlenségig sminkelve, ám ezúttal az előadás is passzolt.
