A magyar könyvpiacon vannak bizonyos kényes dolgok, amikről senki sem szeret igazán beszélni. Pedig nem ártana, mert ezek mind olyan dolgok, amik eléggé visszafogják a magyar könyvpiac fejlődését, de úgy kb minden tekintetben. Ezt pedig most azért is hozom fel, mert éppenséggel a jelenlegi cikk alanyául szolgáló könyv esetében is belefutottam egy ilyen dologba, amiről úgy gondolom mindenképpen muszáj beszélni, így túl a kritikán kívül is.
Ha megkérdezzük az olvasó embereket, kitől és mit olvasnak szívesen, szinte kivétel nélkül mindenki azt fogja mondani: valamelyik felkapott külföldi író bármelyik, vagy éppen a legújabb regényét. Ami egyébként szomorú dolog, hiszen itthon is számtalan jó szerzőnk van. Ismertebbek, kevésbé ismertek, vagy éppen elsőkönyves szerzők. De a mieink, és méltatlanul mellőzzük őket. Csak azért gondoljuk jobbnak őket, mert már világ szinten ismertek. Pedig a hazai sem gyengébb. Csak hát a berögzült előítéletek.
Minden nap hallani újabb és újabb elméleteket, mikor is következik be az apokalipszis. Vagy éppen mikor kellett volna eljönnie. Népek, vallások, tudósok és átlag emberek – mindent és mindenkit foglalkoztat ez a téma. Igaz, már egy párat túléltünk, de vannak még előttünk megpróbáltatások a jóslatok szerint. De hogy ezekből melyik lehet valóságos? Majd az idő eldönti – vagy a mindent átható erők lejátszák egymás között.
Nicholas Binge regénye meglehetősen nagy port kavart külföldi megjelenésekor. Roppant érdekes sztorit ígért: hegymászós horror, spekulatív thriller, a hit és a tudomány ütköztetése. Méltatták a szerző eredeti ötleteit, a fordulatos cselekményt, és hát na, egy jó sci-fire mindig vevők vagyunk, ezért nagy volt az öröm, mikor alig egy hónappal az angol megjelenést követően magyarul is kézbe vehettük a kötetet.
V. E. Schwab neve sokak számára ismerős lehet mostanra: ő az, aki négy Londonon és annál sokkal több kalandon vezetett át minket; ő az, aki fogta a klasszikus szuperhős toposzt, és cafatjaira szedte; ő, aki a legkülönösebb világokat álmodja meg. A kortárs SFF alkotói közösség ikonikus alakja, az Antarik és a szeretni való antihősök megteremtője, inspiráló cicás posztok kreátora. Már több mint tíz éve mesél nekünk elképesztő történeteket, sötét és gyönyörű históriákat. Ezzel az írással kívánunk neki nagyon boldog születésnapot.
Dan Simmons Hyperion tetralógiája már nem számít újdonságnak, az első olvasók több mint három évtizede vehették kézbe a kezdő kötetet. Bár nálunk jóval később jelent meg, de már annak is több mint 20 éve. Mi sem bizonyítja jobban sikerét, minthogy csak nálunk már 8 kiadást – és két e-könyves megjelenést – megért a történet. A legfrissebb publikálása pedig 1 hónapja volt, melyet ismételten az Agave Könyvek jelentetett meg egy elég figyelemfelkeltő borítóval. Igaz, már ezzel kilóra meg lehet venni az olvasókat, de azért nem minden a külcsín. Ennél még sokkal jobb a tartalom.
Sokan vártuk, és úgy tűnik, végre valóban megérkezett a nyár. Nekünk könyvmolyoknak persze ez az évszak sem múlhat el minőségi olvasnivaló nélkül; a strandélményhez ugyanúgy hozzátartozik egy jó könyv, mint a naptej vagy a nevezett kötet árával vetekedő balatoni lángos. Annál meg aztán tényleg nincs jobb, amikor a szabadtéri pikniken vagy akár a saját árnyékos udvarunkon élvezhetünk egy izgalmas történetet, esetleg egy pohár (vagy négy) zamatos bort. A hamisítatlan nyári atmoszférát árasztó sztorik igazán hangulatba tudják hozni az olvasót, ezek közül válogattam össze néhányat.
Ismét eltelt egy év, nyakunkon az Ünnepi Könyvhét. Az immár 94. alkalommal megrendezésre kerülő, több napon át tartó eseménysorozat valódi paradicsom a könyvmolyok számára: könyvbemutatók, dedikálások, beszélgetések és egyéb programok várják a látogatókat, rengeteg újdonsággal készülnek kedvenc kiadóink. A bőség eme csodálatos zavarában nem olyan nehéz elveszni, ezért összeszedtük, hogy mely SFF kiadványokra lesz érdemes odafigyelni a napokban. A teljesség igénye nélkül, íme a könyvheti kínálat, a műfaj rajongóinak örömére.
Rebecca F. Kuang ázsiai-amerikai szerző, a kortárs SFF irodalom feltörekvő csillaga, aki viszonylag fiatalon tette le a névjegyét, és azóta is megállíthatatlan. Rövid idő alatt figyelemreméltó karriert épített, többszörös bestseller-íróként mára olyan rangos elismerések fémjelzik a nevét, mint a Nebula vagy a British Book Awards. Ezzel az összeállítással az ő személye és munkássága előtt szeretnénk tisztelegni születésnapja alkalmából.
Az antagonista vagy ahogyan a köznyelvben általában használják a főgonosz karaktere mindig is egy kardinális dolognak számított a különböző történetekben. Hiszen a főgonosz személye az, ami meghatározza, hogy milyenek a főhősök, illetve hogy milyen mértékű a fenyegetés. Vagyis ezáltal a történet irányát és némileg talán magát a konkrét világot is, amiben játszódik az adott történet. Természetesen a gonosz karaktereknek is számtalan különböző típusa van, ám ezek közül is kiemelkedik egy bizonyos típus, az úgynevezett Mastermind, avagy másszóval a Zseniális elme, aki mindig mindent átlát és aki általában több lépéssel mindenki előtt jár. Aki nem feltétlenül azért ijesztő, mert valami ordenáré bitangnagy kigyúrt kegyetlen akárki, hanem mert rendkívül intelligens és látszólag szinte mindig mindent előretud. Ennek a karaktertípusnak pedig a nonpluszultrája nem más, mint a Star Wars széria Thrawn főadmirálisa.
