Miként gyógyítja lelki sebeinket Az utolsó szamuráj? Miként ábrázolhatja, és hogyan segítheti egy film a traumafeldolgozást? Mi jelenthet gyógyírt lelki sebeinkre? Az utolsó szamuráj megtekintése igazi mentális gyógyszer, mely felemeli nézőjét a poszttraumás stressz poklából a spiritualitás és a belső béke legfensőbb szintjére.
Vírusok. Talán a földi ökoszisztéma egyik legnagyszerűbb és legsokrétűbb lakói, akik ugyan önmagukban véve nem élőlények, mégis szorosan kötődnek az élő szervezetekhez. Nem véletlen tehát, hogy Hollywood évtizedek óta hatalmas örömmel veszi elő őket, ha éppen az ismert emberi világ végét szeretné elhozni, vagy szimplán csak szeretné kicsit elgondolkodtatni nézőit. Ha vírusokkal, netán járványokkal kapcsolatos filmeket szeretnénk megtenni az esti mozi főszereplőjévé, akkor igen hamar megtapasztaljuk, hogy az emberi szemmel láthatatlan organizmusokat a történet központi elemévé emelő alkotások tárháza legalább olyan széles, mint maguk a vírusok. Az alábbiakban így elsősorban azt a Top 5 filmet fogom górcső alá venni, ahol a mikroorganizmusok szinte egyik pillanatról a másikra döntötték meg az ember földi uralmát és amelyeket látva máris úgy fogjuk érezni, hogy bizony hatalmas mázlink van, miszerint mi csak egy bizonyos coviddal vívunk éppen élet-halál harcot.
(tovább…)Pusztán a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy még szeptember végén a kezembe akadt Rick Remender Orgyilkos osztályának első hat számát tartalmazó kiadványa. Mivel korábban már láttam a sztori sorozatadaptációjának pilotját, gondoltam szerencsét próbálok vele, hátha a képregény jobban sikerült, mint a korábban látott epizód. Kellemesebb csalódás nem is érhetett volna!
Remender erőszakkal és drogokkal tarkított története azonnal berántott. Ezúttal ennek a pár nap múlva öt állomásossá növő kalandnak az első két számáról fogok nektek mesélni. A kritika spoilereket tartalmaz az Orgyilkos osztály Reagan-nemzedék és Kölykök a fekete lyukból című képregényekből.
Edgar Wright A Fistful of Fingers című westernfilmmel, a Spaced kultsorozattal és a Cornetto-trilógia első két darabjával (Haláli hullák hajnala, Vaskabátok ) a háta mögött állt neki elkészíteni jelenlegi alanyunkat, a 2004-ben elkezdődött, Bryan Lee O’Malley által írt és illusztrált képregény adaptációját, a Scott Pilgrim a világ ellent.
Neal Stephenson 1992-es regénye, a Snow Crash sok kritikus szerint igazi sci-fi, azon belül pedig cyberpunk remekmű. A könyv egyediségét jellemzi, hogy sokan inkább a cyberpunk műfaj paródiájaként tartják számon. A korábbi, 2006-os magyar kiadás után idén, 2020-ban a Fumax jóvoltából újra a könyvesboltok polcaira került a kötet.
Számtalan műfajú, témájú szériába futhatunk bele manapság, és ha kellő figyelemmel válogatunk, zseniális darabokra akadhatunk. Mi is kell egy jó sorozathoz? Nagy vonalakban: érdekes történet, jól megírt párbeszédek, maradandó konfliktusok. Utóbbihoz pedig olyan emlékezetes karakterek is kellenek, akik finoman szólva nincsenek teljesen tisztában a morális értékrenddel. Manapaság nehéz olyan szériát találni, melyben ne lenne legalább egy olyan figura, akinek a céljai, indítékai érthetők, az eszközei viszont kellően megkérdőjelezhetők lennének. Az ő „tiszteletükre” lett összeállítva most ez a lista, rangsorolva. Mindössze annyi kritérium volt a válogatás során, hogy csakis élőszereplős sorozatok szerepelhetnek a listán (bocsi BoJack Horseman és Rick Sanchez), illetve egy sorozatot kizárólag egy szereplő képviselhetett. Az írás természetesen spoileres!
Kicsit rossz ugyan leírva látni, milyen kegyetlen régen is történt, de felesleges kertelni: valóban 118 éve annak, hogy világra jött az egyik legnagyobb magyar komikus, Latabár Kálmán. Bár érezzük, ahogyan az ő alakja is egyre inkább homályba vész az évek során, szerencsére még azon kevés komikus színészek közé tartozik, akinek nevét mindenki ismeri. A korszak, amiben alkotott (ezáltal ő maga is) jogosan múlandóságra ítéltetett, ám ez nem jelenti azt, hogy ne emlékezhetnénk meg róla születésnapja alkalmával. Pillantsunk tehát bele életművébe, azon belül is a filmjei meglehetősen mozgalmas világába.
Talán a Tenet körül kialakult érdeklődés annak a jele, hogy sokan szeretik az olyan filmeket, amik megpróbálják megdolgoztatni a nézők agytekervényeit. Ebben a cikkben olyan alkotások szerepelnek, amik megegyeznek Nolan művével abban, hogy a cselekményt meglehetősen nehéz bennük követni, de ennek ellenére valamiért mégis élvezet őket nézni, sokak számára pedig még nagyobb élvezet lehet a megtekintés után is tovább merengeni a látottakon.
Tavaly év elején éppen a Heti Dörgés Villám Gézával ment a Comedy Centralon, amikor egy érdekes képregényt mutattak. Azonnal ott ragadtam a tévé előtt, mivel mindig is imádtam a Magyar Népmeséket, és kíváncsi voltam arra, hogy vajon mi is lehet ez a képregény. Ekkor találkoztam először Az Utolsó Előtti Huszár című magyar képregénnyel. Amikor pedig felfigyeltem arra, hogy hamarosan megjelenik a kiadvány, azonnal írtam a comic oldalának, hogyan szerezhetnék egy saját példányt. Ők pedig voltak olyan jó fejek, hogy az üzenetváltás után nem sokkal kézbe vehettem a Fekete Mentések első kalandját.
