Az idei videojátékos év egyik legnagyobb meglepetése kétségtelenül a Clair Obscur: Expedition 33. A játékot a frissen alakult Sandfall Interactive fejlesztette, amelynek ötletgazdája az a Guillaume Broche, aki a COVID–19 idején otthagyta a francia Ubisoftot, hogy megvalósíthassa saját elképzeléseit. A fejlesztés több évig tartott, és bár a csapat csupán harminc főből állt, a projektbe további művészek és fejlesztők is becsatlakoztak. Broche elmondása szerint a játék forgatókönyvíróját Redditen ismerte meg, amikor az jelentkezett szinkronszínésznek a játékba. Érdekesség, hogy a zeneszerzőt pedig SoundCloudon fedezte fel. A játék készítői számára ez egy igazi szerelemprojekt volt, miközben hajtotta őket a vágy, hogy egyrészt értéket teremtsenek, és egy olyan játékot készítsenek, amelyet maguk is szívesen fogyasztanának.
(tovább…)Nyár közepe van. Az évnek ebben a részében hatalmas erdőtüzek, áradások, aszályok és egyéb környezeti anomáliák rázzák meg a világ közvéleményét. Ilyenkor mindenki a fejéhez kap, eltöpreng, hogy vajon hová vezet ez, lehet-e még tíz év múlva Görögországba menni júliusban nyaralni? Meddig terem meg a barack, a málna vagy a szeder idehaza? Gyerekeink és unokáink generációi látnak még havat a Kárpát-medencében? Aztán a tikkasztő hőség elmúlik, és vele együtt a nyugtalanító kérdések is tovaszállnak. A problémák persze maradnak, de amikor nem érezzük ezek megoldásának vagy mérséklésének égető szükségszerűségét, könnyű megfeledkezni róluk. Szerencse, hogy a természetfilmek atyja, a 99 évét betöltő David Attenborough még mindig velünk van, hogy az emberiség kollektív lelkiismeretét képviselje.
James Gunn 2014 augusztusában szinte egy szempillantás alatt lett egy addig inkább feltörekvő, kevéssé ismert filmesből, hirtelen egyik pillanatról a másikra Hollywood egyik legünnepeltebb író-rendezője A galaxis őrzői premierjét követően. A Marvel Studios egykori talán legkreatívabb alkotója azóta persze már a DC Studios vezetését magára vállalva nem mindennapi feladatot vett a nyakába. Mégpedig, hogy egy olyan vadonatúj, filmeket, sorozatokat, és idővel videojátékokat is magába foglaló univerzumot indítson útjára a DCU-nak keresztelt univerzum képében, ami nem csak konkurenciaként kíván jelen lenni, hanem mindeközben olyan új irányba szeretné terelni a szuperhős mítoszt, melyre nagyon régen nem láthattunk példát.
Shinichiro Watanabe hét év után ismét a rendezői székbe ült, hogy egy felettébb izgalmas és érdekes történetet mutathasson be a közönségnek. A Lazarus az utópisztikus világrend kényelmes légköréből egy csapásra világvége hangulatot varázsol. Felhangzik a „hetedik harsonaszó” és elindul hőseink versenyfutása az idővel.
Képzeld el, hogy egy feltérképezetlen szigeten jársz, ahol minden bokor mögött új, sosem látott állat bújik meg. A Csodálatos teremtmények társasjáték pontosan ezt a felfedezőhangulatot hozza el az asztalunkra, cuki lényekkel, tojásgyűjtéssel és sok-sok versenyzéssel. Miközben úgyérezzük magunkat, mintha egy Pokémon játékba csöppentünk volna. A Gémklubnak köszönhetően pedig már magyarul is játszahatunk a Csodálatos teremtményekkel.
Az idei Budapest Comic Con forgatagában találkoztunk Helmmel, A Gyűrűk Ura világ hazai képzőművészeti alkotójával, aki saját kezűleg készít lenyűgöző diorámákat, replikákat és tárgyakat Tolkien világából. Az interjúban mesélt arról, hogyan lett a rohani kultúra rajongója, mi inspirálja legnehezebb alkotásai során, és miért tartja fontosnak, hogy a kreativitást jótékony célokra is felhasználja.
2020-as debütálásuk után öt évvel a Netflix „szuperhősei” visszatérnek, hogy felvegyék a fonalat ott, ahol eldobták. A halhatatlan gárda tagjainak célja, hogy felkutassák régen elveszettnek hitt társukat, aki a semmiből hirtelen újra felbukkan, és szembe kell nézniük egy új ellenséggel is.
A Squid Game harmadik évada nem finomkodik: brutálisabb, sötétebb és nyomasztóbb, mint amit eddig láthattunk, mégis sikerül új érzelmi mélységeket felfedeznie. Miközben a halálos játékok visszatérnek, az alkotók ezúttal nemcsak a vérrel, hanem a karakterek múltjával, döntéseikkel és a bűntudattal is játszanak, gyakran fájdalmasan hatékonyan.
Dínókból sosem elég, gondolhatnánk. A Jurassic World: Újjászületés azonban már túlságosan is hasonlít egy óriási szauropoda dinoszauruszhoz: a hatalmas méretekhez sajnos diónyi agy és értelem társul.
Joseph Kosinski (Top Gun: Maverick) legújabb filmje, az F1 múlt héten startolt el a mozik vásznain. Az amerikai rendező ezúttal a levegő után az aszfalt világába kalauzolja el nézőit, impozáns szereplőgárdával és a világ egyik legnézettebb autóversenyének bemutatásával. A kérdés már csak az, hogy sikerült-e megismételnie a Maverick bravúrját, vagy ezúttal elmaradt a csoda?
