Sokszor érezzük azt, hogy a sors csak minket ver. Hogy minden összeesküszik ellenünk. Többször érezzük azt, hogy ez már csak rosszabb és rosszabb lesz. Mégis előbb-utóbb a lejtő emelkedővé válik és felcsillan egy aprócska remény a változásra. A What remains of Edith Finch története azonban maga a reménytelenség és a balsors.
Még a nyáron írtam nektek a Mafia 1 és Mafia 2 Definitive Edition játékokról és most, egy kisebb szünet után folytatnám ezt a remake/remaster cikksorozatot, hiszen a befejező epizóddal még adós vagyok. Megmondom őszintén, a harmadik és idáig befejező epizód 2016-os megjelenésekor meglehetően vegyes fogadtatásban részesült. Olyannyira, hogy végül soha nem mertem beruházni rá és belevágni. Így számomra teljes mértékben az újdonság erejével hatott ez a remake. De vajon érdemes volt? A következő bekezdésekben leírom.
A shooter műfaj nagyjából egyidős a videojátékokkal. És ahogy a videojátékok fejlődtek úgy lettek a Lövöldék egyre részletesebbek, a részletesség pedig magával hozta az egyre izgalmasabb történetek megszületését. Na és milyen története lehet egy shooter játéknak? Hát természetesen gyakran egy háborúba kalauzolnak el minket, melyek során egy-egy hős/antihős/gonosz katona bőrébe bújva lőhetjük szét az ellent. Ezek a katonák gyakorta csak a klasszik akcióhős szintjén mozognak,de időközönként felbukkan egy-egy ikonikus karakter. Az alábbi toplistában pedig 10 emlékezetes videojátékos katonát gyűjtöttem össze nektek.
A Saints Row az a széria, amit sokan már a futottak még kategóriába sorolnak, sokan nem is hallottak róla, és páran játszák még. Úgy gondoltam kicsit előveszem a szériát, hiszen nemrég jelentették be a Reboot-ot.
A Sony, úgy fest, most már minden évben céljául tűzte ki, hogy egy saját esemény keretein belül szakítsa le állainkat tervezett termékeit bemutatva. Idén sem volt ez másképp, hiszen a szeptember 9-én megtartott Playstation Showcase műsora során olyan játékokba nyerhettünk betekintést, amikről eddig csak infómorzsáink voltak. Vagy éppen olyan új bejelentéseknek lehettünk tanúi, amik teljesen letaglóztak minket. Ha esetleg elszalasztottátok volna a magyar idő szerint viszonylag későn tartott előadást, akkor az alábbi videóban újranézhetitek, de a következő sorokban röviden össze is foglaljuk a legfontosabb híreket.
Hosszú évek után úgy tűnik megérkezhet a Left 4 Dead széria méltó örököse nem mástól, mint az első játék fejlesztőitől. A Turtle Rock Studios-t az újraalapulásuk óta talán az Evolve-ról ismerhetik legtöbben, de mielőtt az eredeti stúdiót megvette a Valve, ők készítették a Left 4 Dead első részét. Ugyan még csak egy rövid zárt és nyílt béta teszteléshez volt szerencsénk, elég sok következtetést levonhatunk az októberben megjelenő játékról, de azért készüljünk kisebb-nagyobb változásokra.
Mi itt a szerkesztőségben mindenképp és a cikkeinket olvasók jelentős hányada is biztosan nagyon szeret játszani. És mit szeretünk még legalább ugyanennyien? Itt persze több megoldás is lehetséges, de én most a kedves, szőrös, tollas, pikkelyes, egyéb borítású kis és nagy barátainkra, az állatokra gondolok. A videojátékok és a „kis”állatok kombinálása pedig remek recept lehet az üdvözüléshez minden fejlesztő számára. Már amennyiben jól csinálják és megfelelő formában építik bele a kedvenceket a játékba. Az pedig külön öröm, ha komolyabb interakcióba is léphetünk velük. Szerencsére sok fejlesztő és kiadó ráeszmélt ennek előnyeire és a videojátékok történelme során egy rakás emlékezetes házi- és nem háziállattal találkozhattunk. Cikkünkben összegyűjtjük nektek a 10 legemlékezetesebbet és legszerethetőbbet.
A klasszikus Mafia felújított változata után folytattam tovább a trilógiát a második résszel, ha már csomagban lehetett őket beszerezni. A Mafia: Defintive Edition után így a a rendkívül fantáziadúsan elnevezett Mafia II: Defintive Edition következett a sorban. Nagyjából pontosan annyira vártam a felújított változatot az első után, mint anno 2010-ben. Akkor az epizód nem tudta megugrani az előd által igencsak magasra tett lécet és habár nem volt rossz játék, de mindenki számára csalódás volt, pláne a fejlesztést övező macerák miatt, melyek rányomták bélyegüket a megjelenésre. Bíztam benne, hogy a felfrissített változat kicsit kellemesebb szájízt hagy maga után. Az alábbi bekezdésekben pedig elmondom nektek, hogy ez sikerült-e neki. Vágjunk bele!
2002-ben egy kis cseh stúdió megjelentetett egy olyan játékot, mely azonnal elvarázsolta a korabeli gamer világot egyedi, komor történetével, akkoriban párját ritkítóan élethű játékmenetével és az 1930-as években játszódó gengszter körítéssel. Ez volt a Mafia, ami egy olyan időszakban jelent meg, amikor már mindenki GTA Vice City-re koncentrált. De pár hónappal a nagy testvér megjelenése előtt is versenybe tudott szállni azzal, sőt, sokak szerint le is pipálta. De mire is volt jó ez a történelem óra? Csupán arra, hogy 18 évvel később, a játék jogait birtokló 2K és az eredeti Illusion Softworks egyes tagjaiból álló Hangar 13 megjelenteti a nagy klasszikus felújított változatát. Ezen cikk pedig azt hivatott bemutatni, hogy a Definitive Edition méltó lett-e az eredeti játékhoz.
Nem is oly rég bemutattuk nektek az Assassin’s Creed sorozat legújabb epizódját, a Valhallát és annak első kiegészítőjét, Wrath of the Druids-ot is, ráadásul még egy listát is hoztunk nektek, hogy mi milyen témájú epizódnak örülnénk ezek után. És ezen a listán előkelő helyet foglalt el a japán sztori, amiért a rajongók maguk is körülbelül az Ezio-saga lezárulta óta könyörögnek. Vagy talán még annál is hosszabb ideje. De miért is fontos ez? Mert a Ubisoft addig-ddig húzta az időt, míg a Sony, határtalan bölcsességében úgy döntött, hogy elhappolja a témát és megcsinálja a japán Assassin’s Creed-et ami nem a francia stúdió szériájának a része. A munkát pedig a Washington állambeli (ahol amúgy rengeteg videojátékos cég székel) Sucker Punch-ra bízta, ami az utóbbi időben az InFamous játékokkal került fel a játékosok radarképére, joggal. Na de sikerült-e megugrani a kihívással járó feladatot? Nézzük meg.
