Idén is eljött az a pillanat, amikor döntenünk kell: mit teszünk a fa alá. Így hát összegyűjtöttünk tíz társasjátékot, amelyek nem csak megérik az árukat, hanem több karácsonyi kör erejéig is lekötik a családot.

Idén is eljött az a pillanat, amikor döntenünk kell: mit teszünk a fa alá. Így hát összegyűjtöttünk tíz társasjátékot, amelyek nem csak megérik az árukat, hanem több karácsonyi kör erejéig is lekötik a családot.

Én ahhoz a generációhoz tartozom, akiknek a gyerekkorát erősen meghatározták a keleti, vagy azokból merítő nyugati harcművész filmek. Az erő és a spiritualizmus keveréke, na meg persze a látványosan megkoreografált harcjelenetek – he életszerűek voltak, ha nem – sokunkat elvarázsoltak és nem egy, nem kettő gyerekcsapat próbálta meg utánozni a képernyőn látott mozdulatokat. Néhányuk persze tényleg elkezdett harcművészetekkel foglalkozni és mára talán elmondhatja magáról, le tudja utánozni régi kedvenceit, sokan azonban maradtak a képernyőnél és vagy filmeken, vagy éppen videojátékokon keresztül igyekszik átélni a gyerekkori varázslatot. És habár a mainstream videojátékok között viszonylag ritka az igazán jó harcművészeti témájú játék, de 2022 elején egy kis indie csapat, a Sloclap olyan játékkal gazdagította a könyvtárunkat, amire mindannyian elégedetten csettinthettünk. Cikkünk témája nem más, mint ez a játék – a Sifu.

Aatami Korpi élete már az előző filmben sem volt eseménytelen. Jött, látott, ölt megállíthatatlanul. Abban a felvonásban a nácik próbáltak kiállni ellene. Sikerük természetesen igen kevés volt. Mennyi esélye lehet a szovjet seregnek?

Közel három év telt el a Netflix vitathatatlan zászlóshajójának, a Stranger Thingsnek (a magyar nevet nem használja senki) negyedik évada óta. A Duffer-testvérek sorozata nagyjából egybeesik a streaming-szolgáltató felfutásával, és nagyban hozzájárult a Netflix népszerűségéhez. Tökéletesen érthető tehát, hogy tőlük szinte kuriózumnak számító módon jutott el a sorozat egészen az ötödik évadig, sőt, a végkifejletig, ami már tényleg a sci-fi kategóriába sorolandó Netflixes mércével mérve. Ahogy az is érthető, hogy nem bírják elengedni a világot, és már terítéken van egy spin-off sorozat is. De ennyire ne szaladjunk előre, hiszen az utolsó évad első fele már itt is van a hosszas várakozás után. A családok újra a televízió köré gyűlhetnek, együtt, vidámságban és békességben!

Amerikában nem telhet el év új boxolós mozi nélkül, legyen az fikció vagy életrajzi film. Ebben bizonyosan a sport közérthetősége és képernyővel való kompatibilitása is közrejátszik. No meg tényszerűen sok sikeres film született a ring világából, olyan rendezők tolmácsolásában, mint Scorsese és Eastwood, akik már jócskán learatták a babérokat. Ebből, meg a sportfilm természetes műfaji korlátaiból adódóan nehéz új történetet elmesélni, ami képes megragadni a moziba járó közönség figyelmét. Ez a Christyvel sem sikerült, mely az egyik leghíresebb amerikai női bokszoló, Christy Martin életéről és sportkarrierjéről szól.

Közel két év telt el azóta, hogy Charlie és bűnös bandája megmentette a Poklot Ádám hadseregétől. Sir Pentious feláldozta magát és angyallá vált, Ádám meghalt, a Hotelt pedig romjaiból újjáépítették. Felmerül a kérdés: hova tovább innen? Boldog befejezés, mindenki számára elérhető megváltás, és a bűnösök sorra a mennybe jutnak? Sajnos a helyzet közel sem ilyen egyszerű — ami számunkra tulajdonképpen jó hír, hiszen így tovább követhetjük kedvenc pokolfajzataink ördögi históriáját. A második évadban a tét magasabb, a politikai játszmák sötétebbek, és Pokol erőviszonyai jóval ingatagabbak, mint azt a nagy finálé után gondolnánk. Az A24 pedig egyértelműen arra törekedett, hogy a folytatás ne csupán továbbvigye a történetet, hanem mélyítse is a világot és a karaktereket. Hogy ez mennyire sikerült, és miként építkezik tovább a sorozat az első évad örökségéből, az kritikámból kiderül.

Ha van ország, ahol fokozottan lehet észlelni az emberiség okozta klímaváltozás letaglózó hatásait, akkor az éppen kis hazánk a Kárpát-medence közepén. Tágabb metszetben egész Európa gyorsabban melegszik a világátlagnál – a kontinensek közül az első helyen foglal helyet. A kontinentális éghajlat felborulni látszik; az átlaghőmérséklet növekedésével a négy évszak egyensúlya eltolódik, a meleg nyarak egyre hosszabbak és perzselőbbek lesznek, míg a hideg telek rövidülnek, havat pedig elvétve lát csak az ember. Magyarország problémái azonban nemcsak a globális problémákból, hanem az őshonos táj radikális megváltoztatásából is fakadnak.

Történelmünk bővelkedik háborús helyzetekben, melyek jó alapanyagul szolgálhatnának egy látványos akciómozihoz, vagy drámához. A Sárkányok Kabul felett azonban nem a régmúltba, hanem egy 2021-ben történt afganisztáni mentőakcióba enged betekintést. De sikerült-e kiküszöbölnie a műfaj hazai gyermekbetegségeit?

A Társasjátékok Ünnepe idén is összehozta az egyre gyarapodó játékos közönséget, amelyet most Papp László Budapest Sportarénában rendeztek meg. A rendezvény mára már stabil pontjává vált a hazai társasjátékos közösség életében, ugyanakkor minden évben ad bőven témát a szervezés, a környezet és a játékkínálat tekintetében.

Úgy tűnik, Stephen King művei kiapadhatatlan forrást jelentenek Hollywood számára: A menekülő ember a harmadik adaptált King-mű idén, A hosszú menetelés (regény) és A majom (novella) után. Az azonos című regénynek nem ez az első mozis verziója, 1987-ben Arnold Schwarzenegger főszereplésével már egyszer nagyvászonra került, mérsékelt nézői és financiális sikerrel. Az alapmű drámai és disztópikus felhangját lejjebb csavarva, sokkal inkább az akcióra és a B-filmes szórakoztatásra tevődőtt a hangsúly (Arnolddal aligha lehetett más a koncepció). Edgar Wright idei filmjével egészen más a helyzet. Ugyancsak popcornfilm, de a jelen kor elvárásaihoz és valóságához igazítva a társadalomkritika erősebb kontúrokat kapott.
