Jelenleg a piacon jó krimiből nem éppen akad bőség, legalábbis ami a sorozatokat illeti. Igazán kiemelkedő alkotásként még mindig a kultikus Twin Peaks-et vagy a True Detective első évadát szokás emlegetni. A Netflix legújabb üdvöskéje, a Vad természet azonban az előzeteseiben azt ígérte, hogy e szériák nyomdokaiba kíván lépni mindezt megfűszerezve egy jó adag neowestern életérzéssel. A kérdés már csak az: sikerült-e neki?
2020-as debütálásuk után öt évvel a Netflix „szuperhősei” visszatérnek, hogy felvegyék a fonalat ott, ahol eldobták. A halhatatlan gárda tagjainak célja, hogy felkutassák régen elveszettnek hitt társukat, aki a semmiből hirtelen újra felbukkan, és szembe kell nézniük egy új ellenséggel is.
A Squid Game harmadik évada nem finomkodik: brutálisabb, sötétebb és nyomasztóbb, mint amit eddig láthattunk, mégis sikerül új érzelmi mélységeket felfedeznie. Miközben a halálos játékok visszatérnek, az alkotók ezúttal nemcsak a vérrel, hanem a karakterek múltjával, döntéseikkel és a bűntudattal is játszanak, gyakran fájdalmasan hatékonyan.
Három év kihagyás után visszatért a Netflix díjnyertes animációs antológiája, a Love, Death & Robots. A legutóbbi évad óta eltelt időben a legtöbb streaming szolgáltató is felzárkózott, és kis túlzással már mindenkinek van egy hasonló koncepciójú sorozata (gondoljunk csak a Star Wars: Visions-re a Disney+-on, vagy a Secret Level-re és a The Boys: Diabolical-ra a Prime Video-n). Kérdés tehát, hogy tud-e még újat mutatni David Fincher és Tim Miller forradalmi animációs projektje?
Egy nehéz nap után, amikor az embernek az összes agysejtje belesajdult a hétköznapi mókuskerék monotonitásába nem is vágyunk másra csak valamire, ami agytorna nélkül kapcsol ki minket. Erre számos olyan popcorn-mozi van már, amin túl sokat nem kell agyalnunk. A Pusztítás tipikusan az a film, ami könnyen felejthető, de egy estét el lehet vele tölteni.
A Netflix ismét beletenyerelt egy adaptációba. A streaming óriás ezúttal egy, a veterán játékosok által jól ismert történetet szándékozott sorozat formájában képernyőre hozni. A Capcom japán videójátékos nagyvállalat nevét legfőképp olyan nagyágyúk kapcsán emlegethetjük, mint a Monster Hunter, a Resident Evil franchise, a Street Fighter vagy a Megaman. A PlayStation 2 éra első felében azonban megismerhette a világ Dante, a nagypofájú démonvadász történetét. A Devil May Cry sztorija számos folytatással és adaptációval büszkélkedhet. 2025-ben a Netflixen debütált az új animációs sorozat, amely Alex Larsen és Adi Shankar írói munkájának gyümölcse.
A szerelemért és a családért hátrahagyni korábbi életünket? Nem tűnik könnyű feladatnak. Főleg akkor, ha abban a bizonyos korábbi életünkben számos ellenséget is összegyűjtöttünk. Sakamoto Taro sem élvezheti a gondtalan, egyszerű kispolgári életet, hiszen múltja folyamatosan kísérti őt. A kissé elhízott családapa új kihívás előtt áll: megvédeni a famíliát és saját magát azoktól, akik rá vadásznak.
Kezdjük azzal, hogy a Netflix Hihetetlen (2019) minisorozata óta nem adott ki ilyen társadalmilag fontos és erős produkciót. A Kamaszok felütése nem egy hétköznapi eset, ugyanis egy tizenhárom éves tinédzsert és családját követjük nyomon, miközben előbbit gyilkossággal vádolja a hatóság. A készítők között ott van Philip Barantini (Forráspont) rendező és Jack Thorne (A segítség) forgatókönyvíró, emellett olyan színészek adták a nevüket a projekthez, mint Stephen Graham (Blöff). A sorozat célja felhívni a figyelmet az internetes zaklatásokra, a tinédzsereket érő veszélyes internetes tartalmakra, valamint a szülő-gyerek kapcsolatra. De miért is ennyire fájó nézni a Kamaszokat?
Mint égen a csillag, annyi film van már Hollywood repertoárjában ozokból a történetekből, ahol a mesterséges intelligenciák saját öntudatra ébrednek. Én, a robot, Ex Machina, Páncélba zárt szellem (1995), a videójátékok világából a Detroit Become Human… csak, hogy néhányat említsek ebből a tematikából. A fontos különbség a felsorolt művek és az Elektronikus állam között az, hogy ezek jók is.
Szerintem a legtöbben egyetérthetünk abban, hogy az okos technológiák és AI rendszerek fejlődése meghatározó manapság, és továbbra is a legnagyobb kérdéseket és titkokat ez a téma rejti magában. Izgatottsággal és félelemmel kísérjük végig az újdonságok debütálását a piacon és elgondolkozunk azon, mi lenne, ha ezek az eszközök egyszer öntudatra ébrednek. A 2025-ben érkezett Cassandra című minisorozat is ezt a témát kívánja meglovagolni, azonban egy másik megközelítésből.
