A halál vége Cixin Liu Háromtest-trilógiájának befejező darabja. A könyv 2010-ben jelent meg Kínában, angol fordítását Ken Liu készítette 2016-ban. A regény 2017-ben nyerte el a Locus magazin legjobb sci-fi könyvnek járó díját. Magyarországon 2019-ben jelent meg az Európa Kiadó égisze alatt Dranka Anita fordításában. Érdekesség, hogy az első kötetet Pék Zoltán fordította. Nem érezni olyan nagy különbséget a két könyv nyelvezete között, de mindkét szakember előtt földig hajolok virtuálisan: nem lehetett egyszerű feladatuk!
Rebecca F. Kuang 1996-ban született Kínában, négy éves korában családjával az Amerikai Egyesült Államok területére költöztek. Egyetemista évei alatt született meg első regénye, a Mákháború, melyet tizenkilenc évesen kezdett írni egy Kínában töltött év alatt. Kuang kínai filozófiát, történelmet tanult, tanulmányait jelenleg is folytatja. Több interjúban is nyilatkozta, hogy nem tervezett kizárólag írással foglalkozni, ennek ellenére rangos díjakat nyert és számos díjra jelölték, első könyve, a Mákháború, 2018-ban a Nebula-díjra jelölt legjobb regények közt szerepelt.
(tovább…)2011-as megjelenése utána a Ready Player One hatalmas siker lett mind a könyves, mind a filmes világban. Ernest Cline ezt talán annak is köszönheti, hogy egy nem túl távoli, már ma is valóságosnak érezhető világba helyezte a történetet, illetve hogy egy olyan ikonikus korhoz nyúlt hozzá, ami a mai videójátékok alapját is adta. A történetet most nem mesélem el, aki viszont nem ismerné, annak egy korábbi cikkünket tudom ajánlani, ami egy kis gyorstalpaló Cline világához. Ugyanis ebben az évben, egész pontosan június 8-án végre megérkezett hazánkba is a várva várt folytatás, a Ready Player Two. Ezúton is szeretném megköszönni az Agave Könyvek kiadónak, hogy recenzív példány formájában, az elsők között vehettem kézbe a könyvet, és merülhettem el Parzival legújabb kalandjaiban az OASIS világán belül.
Ernest Cline első könyve, a Ready Player One 2011-ben jelent meg. A kamaszként visszahúzódó természetű, kicsit kocka, D&D rajongó informatikus, aki szabadidejében írt és slam poetry versenyeket nyert, rögtön belenyúlt a tutiba. Alig írta alá szerződését a kiadójával, a filmes jogok már elkeltek. Cline könyve ikonikus darabbá nőtte ki magát az évek során, előkelő helyet foglal el számos, minden idők legjobb sci-fi könyveit taglaló toplistán.
(tovább…)Habár az idők során számos fantasztikus lényt alkottak, azonban a dinoszauruszokat mindig is egyfajta sajátos rajongás övezte. Ennek oka, hogy ezek a teremtmények egykor valóban léteztek és ad egyfajta fizikai kapcsolódási pontot mindenkinek. Természetesen ennek nyomán számtalan dinoszauruszos tartalmú alkotás készült és várhatóan még készülni is fog. Viszont meglepő módon ezek között kevés az olyan alkotás, ami valamilyen klasszikus fantasy környezetbe helyezné ezeket a teremtményeket. Pedig az igény valószínűleg meg lenne rá.
Egy hangya, egy csillagászból lett szociológus és egy fizikusnő találkoznak egy temetőben. Mi a közös bennük? Csak ők hárman tudják, hogyan lehet megmenteni a Földet az idegen civilizáció fenyegetésétől. A Trisolaris flottája a fénysebesség törtrészével közelít a Föld felé, az emberiségnek összesen négy évszázad áll rendelkezésére a felkészüléshez!
(tovább…)Hollywood mindig is szerette a könyvadaptációkat. Idén se kell ezeket nélkülöznünk, ezért összeszedtünk párat, amit mi nagyon várunk.
Ha kortárs ifjúsági – vagy YA – fantasy könyvekről beszélünk, mindenkinek egyből az amerikai irodalom jut eszébe, angolos személy- és településnevekkel teletűzdelve. Még akkor is, mikor egy tényleg kitalált világgal nézünk szembe. Ennek fordított hátat Leigh Bardugo, amikor elég erőteljesen oroszos stílussal ajándékozta meg az olvasókat. Sokak számára ez először ijesztő vagy furcsa, és pont emiatt halogatják az olvasását – mint ahogy én is sokáig tettem. Mindenesetre elérte, hogy olvasatlanul is úgy nézzünk rá, mint egy újdonságra, ami kiemelkedik a tömegirodalomból.
Az elmúlt év kapcsán – sőt, még a most is beletartozik ebbe – mindenkiben legalább egyszer felmerült az a bizonyos „Mi lett volna, ha…?” Nem csak magánügyben vagy a tegnap távlatában, hanem globálisan is. Természetesen ez nem újdonság. A történészek, filozófusok, mindenféle teóriagyártók, szakmai és amatőr elemzők naponta felteszik ezt a kérdést az élet számos vonatkozásában.
