Nevezhetjük puszta iróniának, vagy csak a bolygók szerencsés együtt állásából következő eseménynek, hogy idén pontosan tíz esztendője annak mikor is legelőször megismerkedhettünk a Marvel Studios egyik legsokoldalúbb, legszerethetőbb, és egyben legidegesítőbb gonoszával, azaz a Tom Hiddleston által alakított Lokival. A csínytevés istene ez idő alatt jó párszor kibabrált szinte mindenkivel, aki a közelében volt, azonban a Bosszúállók: Végtelen háborúban bekövetkező halálánál úgy tűnt végleg búcsút kell vennünk tőle, csakhogy mint azt a Végjátékban láthattuk, Lokitól tényleg nem olyan egyszerű megszabadulni, mint ahogy azt az átlagos halandó hinné. De miért is szeretnénk nemde? Nyilván néha az agyunkra megy, de ezt leszámítva nem tudunk rá igazán haragudni, elvégre nem akar ő rosszat. Vagy mégis?
2017-ben a Ubisoft megpróbálta új alapokra helyezni a – szerintük – kifulladóban lévő pénznyomdáját, az Assassin’s Creed szériát. Ebben az évben ugyanis az Origins elindította a sorozat azon korszakát, melyet sok helyütt már csak RPG érának neveznek. Most már biztosan tudjuk, hogy ekkor egy trilógia indult el, melynek utolsó része tavaly novemberben jelent meg, Valhalla címmel. Ahogy az ebből sejthető is, ez az epizód a rajongók egy része által már a messiásként várt viking témát fűzi össze a széria történetével. Nagy soká pedig sikerült nekem is a végére jutnom, hogy bemutatót írhassak nektek róla.
Ismét egy új hét és ezzel együtt nagy örömömre még egy képregényből készített netflixes adaptáció. A mérhetetlen mennyiségű szuperhős tartalom után, amelyekről cikkezhettem, elérkezettnek láttam az időt, hogy levezetésképpen valami másfajta matériához nyúljak. Erre végül az eredetileg Jeff Lemire kanadai alkotó által írt és rajzolt, anno a DC Vertigo égisze alatt megjelent, panelekben elmesélt történet feldolgozása adott lehetőséget. A Sweet Tooth ugyan nem váltja meg a posztapokaliptikus műfajt, de vizsgáljuk meg kicsit közelebbről, hány pontot érdemel képzeletbeli trófeabírálatunkon!
Amikor nekiálltam ezt a gyűjteményes kiadást ismét feleleveníteni, rá kellet döbbennem arra, hogy talán ez a Millar-Romita Jr. páros leginkább nyomasztóra sikerült hét füzete, ennyi számból tevődik össze ugyanis az itt helyet kapott, soron következő nagyobb szakasz. Egy percig sem állíthatjuk ugyan, hogy az első és második, magyar nyelvű kollekció ne tartogatott volna az érzelmi skála minden részéről lelkünket ostromló, vizuális formába öntött dallamokat, de itt a nyakunkba zúdul mindaz, ami egy valószerű világ hőseire csak lecsaphat. Tragikus és mindenekfelett tanulságos utazás elé nézünk, izgalmas alakba kanyarítva. De mielőtt elkezdjük, nyújtsátok a kezeteket és esküdjetek a mécses fényénél: soha nem adjátok ki a titkos személyazonosságotokat!
Ernest Cline első könyve, a Ready Player One 2011-ben jelent meg. A kamaszként visszahúzódó természetű, kicsit kocka, D&D rajongó informatikus, aki szabadidejében írt és slam poetry versenyeket nyert, rögtön belenyúlt a tutiba. Alig írta alá szerződését a kiadójával, a filmes jogok már elkeltek. Cline könyve ikonikus darabbá nőtte ki magát az évek során, előkelő helyet foglal el számos, minden idők legjobb sci-fi könyveit taglaló toplistán.
(tovább…)Alexandre Aja legutóbb a Préda című horrorfilmjével borzolta a kedélyeket, ami az általam vártnál sokkal jobban sikerült. Nem különösen jó, még csak nem is kiemelkedő, de egészen jól elkészített és szórakoztatóan elmesélt történet volt. Ezért optimistán kellemes kikapcsolódást vártam az idei filmjétől, az Oxigéntől is, és szerencsére nem kellett csalódnom.
Az Előzmények törlése (Effacer l’historique) az idei Ideje Moziba Menni Fesztivál egyik francia-belga darabja, méghozzá igencsak különc, abszurd és nehezen beskatulyázható alkotása. A Gustave de Kervern és Benoît Delépine rendezőpáros ismét összeállt, filmjük pedig 2020-ban az Ezüst Medve-díjat is elnyerte a Berlinálén. Érdemes viszont felkészülni arra, hogy… nos, erre a filmre nem lehet előre felkészülni. Az Előzmények törlése még műfaját tekintve is nehezen besorolható, tempóját, karaktereit, a szituáció kibomlását tekintve pedig pláne.
(tovább…)Alig néhány hét múlva kezdetét veszi az idei Electronic Entertainment Expo vagyis röviden E3, ami a tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is kizárólag digitális formában kerül megrendezésre, ám ahogyan eddig is, úgy most is vannak kiadók, akik inkább kihagyják a közös dzsemborit, hogy egy saját online rendezvény keretében számoljanak be nekünk a közeljövő sikervárományos vagy éppen botrányokat kitermelő videojátékairól. Ennek örömére az alábbiakban összeszedtem azt az öt videojátékot, melyek könnyűszerrel az idei E3-as időszak legnagyobb sztárjai lehetnek, már amennyiben a fejlesztőik is úgy látják, hogy most érkezett el a tökéletes idő arra, hogy az egész világ szeme láttára lerántsák a leplet ez idáig féltve őrzött portékájuk legféltettebb titkairól.
(tovább…)A negatív karakterek sok esetben jóval nagyobb érdeklődést szoktak kiváltani a közönségből, mint arra általában a pozitív oldalon helyetfoglaló társaik képesek. Ennek a legfőbb oka az, hogy az egyes negatívnak számító cselekedetek inkább szorulnak magyarázatra, mintsem azok a társadalmilag elfogadott normák, amelyek szerint a többség élni próbál. Márpedig újabban a különböző alkotások egyre többet foglalkoznak azzal, hogy kissé közhelyesen fogalmazva, mi visz rá valakit arra, hogy a rossz útra térjen. Hasonló célja van a Disney által nemrégiben megjelent önálló Szörnyella filmnek is, ami, akárcsak korábban a Demóna esetében, egy újfajta megközelítésből kíván bemutatni egy ikonikusnak számító gonosztevőt.
Abba a generációba tartozom, amelyik már nem hétről-hétre várta a Jóbarátok aktuális epizódját, hanem a sorozat egyik (ki tudja már melyik, talán, amikor Ross karácsonyi tatunak öltözve próbálja megismertetni a fiával a hanuka történetét) epizódjával a milliomodik ismétlésnél találkozott először. A képernyő előtt ragadtam, és mivel a szüleim nagy rajongói voltak, ezért meg volt otthon mind a tíz évad dvd-n. Ekkor lehettem körülbelül 11-12 éves. A Jóbarátok nekem nem az ifjúkoromat, hanem a gyerekkoromat jelentette annak idején. Természetesen nagyon örültem neki, mikor hallottam, hogy a hatosfogat a HBO streaming platformjain újra összeáll – még ha nem is egy új epizód, hanem egy talkshow erejéig.
(tovább…)
