Mi is szemléltetné jobban a ’80-as évek kibeszéletlenségét, mint A besúgó című magyar HBO-sorozat sikere. A szériát ugyanakkor rengeteg támadás érte a szabadon kezelt történelmi hitelesség miatt és sokak szerint az alkotók inkább napjaink légkörét csomagolták át a Kádár rendszer végnapjaiba. Mocskos időket élnénk még mindig?
Különválás: főnév. Annak az eljárásnak a megnevezése, ami során az alanynak saját felelősségének tudatában, egy agyba ültetett chip segítségével lényegében ketté választják az emlékeit. Ennek során két külön személyként kell kezelni, egy kintiként aki eddig is volt, és egy bentiként aki a Lumonnál dolgozik. A dolog érdekessége, hogy az eljárás következtében bár egy emberről beszélünk, azok mégsem tudnak semmit a másikról. Felesleges őket arra kérni, hogy meséljenek a kintijükről vagy mondják el mit dolgoznak, erre ők ugyanis képtelenek.
A szivarfüst, a szó minden értelmében mocskos brit utcák, elegáns szövetkabátok és a finom Ír whiskey korában, egy családi bookmaker iroda, mindent lefedő hálózattá fejlődte ki magát a szemünk láttára.
(tovább…)A magyar történelem a dicső pillanatok mellett tele van olyan fejezetekkel, melyek máig kibeszéletlenek és hatásuk a kortárs közéletet is befolyásolja. A hazai HBO új sorozata, A besúgó a ’80-as évekbe kalauzol minket, hogy lerántsa a leplet a korszak ügynökhálózatáról, de az akkoriban formálódó ellenzéki mozgalmakról is. A cikk spoilermentes.
Januárban teljesen váratlanul ért a The Legend of Vox Machina kedvcsinálója. Az előzetes egy akcióban és adrenalinba gazdag animációs fantasy sorozatot ígért, amit főleg az idősebb korosztálynak szántak. Furcsának találtam, hogy ez ugyan mégis mi lehet, de nem kellett csalódnom. Az Amazonnak óriási köszönet, hogy Az idő kereke után egy újabb minőségi fantasy sorozattal lepett meg minket. Na, de mégis mi az, amitől a Vox Machina annyira zseniális lett?
Sam Levinson, a sorozat megalkotója és író-rendezője egy promóanyagban úgy nyilatkozott, hogy a második évad forgatásakor attól félt és azt akarta elkerülni leginkább, hogy külsőleg ugyanazt fogják eladni, mint az első alkalommal. Ezért azzal együtt, hogy meg akarta őrizni az Eufória fílinget, azt a stílust, ami olyan egyedivé és bűbájossá tette a világát, valami más érzületet is át akart adni a képeken keresztül. Míg az első évad olyan volt, mint egy házibuli hajnali kettőkor, addig a második olyan, mint egy házibuli hajnali ötkor, mikor már mindenkinek otthon kellene lennie.
A korábban megjelent, tárgyalni kívánt szériánk első három részét taglaló írásomban kifejtettem a címszereplő képregények lapjain leledző eredetét, plusz kitértem néhány részletre, amelyek nyolc rész után is megállják a helyüket. Azonban még ezek mellet is van jó néhány olyan adalék, amelyek miatt még egy, legalább olyan terjedelmű írást megérdemel James Gunn legújabb műve, mint a nyitány után, így vágjunk is bele.
Sok vita van az egyes mesék hatásairól és természetesen a vita egyik fő pontja, hogy vajon a régi vagy pedig az új típusú mesék a jobbak. Noha persze azt sem könnyű meghatározni, hogy mi és mikortól számít réginek, mert például azok a mesék, amelyek az én gyerekkoromban még újak voltak mostanra már inkább régieknek számítanak. Ráadásul vannak olyan mesék, amelyek számos újrafeldolgozást kaptak vagy akár még a mai napig is folytatódnak valamilyen formában. Lásd például a Spongyabob című alkotás. Az igazság azonban az, hogy mindig is voltak, vannak és feltehetően lesznek is majd jó és rossz mesék. A különbséget pedig sokkal inkább abban kell keresni, hogy milyen szellemiségben készültek vagy éppenséggel készülnek az egyes alkotások. Márpedig ilyen téren megfigyelhető, hogy az úgynevezett régebbi mesék általában véve inkább szólni akartak valamiről, míg az újabb típusú mesék inkább már csak pusztán szórakoztatóak szeretnének lenni. Azonban szerencsére vannak olyan alkotások és persze olyan alkotók is, akik igyekeznek valahogy összekombinálni ezeket a dolgokat és ilyenkor születnek meg az olyan alkotások, mint a Cuphead Show.
Ha valaki igazán rajong egy adott alkotásért, akkor azt akár mértéktelen mennyiségben is képes fogyasztani. Legyen szó könyvekről, filmekről, sorozatokról, képregényekről vagy pedig videojátékokról. Ráadásul ezek a különböző felületek sok esetben össze is szoktak függeni egymással, ezáltal pedig egy sokkal kiterjedtebb élményt képesek nyújtani. Számos ilyen alkotás van és az sem titok, hogy az alkotók sokszor tudatosan igyekeznek is ilyen módon kiterjeszteni az adott alkotást. Már amikor és amennyire lehetséges. Ezt hívják franchise-osításnak. Részemről nem titok, hogy hatalmas Star Wars rajongó vagyok, aminek a legfőbb oka, hogy annak idején ez volt az első film, vagyis hát a Baljós árnyak, amit gyerekként moziban láttam és bár az idő múlásával némileg árnyalódott bennem a franchise-ról alkotott kép. Viszont minden hibájával együtt még most is képes magával ragadni ez az alkotás per széria. Éppen ezért kimerem jelenteni, hogy a Book of Boba Fett, sajnos nem tudom, hogy mi a magyar címe a legjobb dolog, ami ezzel a szériával jelenleg történhetett. Nem feltétlenül állítom, hogy ez lett az eddig legjobb Star Wars-os alkotás. De határozottan az, amire a franchise-nak szüksége volt. Azonban ennek megértéséhez kénytelen vagyok spoilerezni a sorozattal kapcsolatban. Szóval ennek tudatában olvassa tovább mindenki ezt a cikket.
Sorozatot készíteni nem olyan könnyű feladat. Ugyanis általában nem lehet tudni, vagy legalábbis biztosan előrelátni, hogy egy adott alkotás meddig fog tartani. Lehet, hogy egy sorozatot indokolatlanul tovább nyújtanak, mint azt kellene. Lehet, hogy miután befejezték valamiért mégis folytatják vagy újraindítják. Van olyan, hogy egy sorozatot hirtelen leállítanak és az alkotóknak legfeljebb csak valami rövid lezárást engedélyeznek. Vagy még valamikor azt sem és így az adott sorozat kvázi befejezetlen marad. Sőt, van olyan, hogy még az aktuális évadot sem fejezik be. De speciel arra is van példa, hogy valamit az első rész után beszüntettek. Hasonló a helyzet az Expanse vagy magyar nevén a Térség című sorozattal, ami hiába egy mindentéren minőségi scifi alkotás és relatíve a közönség is kedveli valamiért sorozatot mégis idő előtt befejezték. Bár a készítők bevallottan fennhagyták a lehetőségét egy esetleges folytatásnak. Főleg mivel a sorozat alapjául szolgáló könyvekből hátra volt, van még két rész. Minden esetre maga a sorozat most véget ért. A végeredmény pedig meglehetősen vegyesre sikeredett.
