A képregény rajongók a Sagára előszeretettel aggatják a Star Wars és a Rómeó és Júlia keveréke címkét, és nem állnak messze az igazságtól, azok akik így gondolják. Véleményem szerint maguk az alkotók – Brian Vaughan és Fiona Staples – is tudatosan nyúlnak a szerelmes történetekhez, hogy aztán a bevett kliséket kifordítsák. Erről tanúskodik a legújabb kötet is.
Tavaly novemberben megjelent az Assassin’s Creed legújabb epizódja Valhalla címmel, mely a már régóta áhított vikinges témát hozta el a a széria rajongóinak. Ki jobban, ki kevésbé örült ennek, de az biztos, hogy a legújabb játék megjelenése körüli hype az utóbbi hetekben magával rántotta a klasszikus témát és erősen megindultak a találgatások a következő epizód helyszínét illetően. Az elmúlt időszakban egy rakás pletyka kapott szárnyra, mi pedig úgy döntöttünk, hogy összeállítjuk a Kritizátor szerkesztőségének 2021-es kívánságlistáját. Kóstoljatok bele Ti is!
Elérkeztünk cikksorozatunk utolsó részéhez. Fiatalkorom animéi, melyeket a tévében láttam, nagyban hozzájárultak a műfajhoz való vonzalmamhoz. Mégis vártam ezt az utolsó felvonást, hiszen ebben a részben egy nem mindennapi animét hozok el Nektek. Ez a mű az első megtekintése óta számomra a legkedvesebb és melyet jobbára a hozzám hasonló korúak (90-es születésűek előnyben) ismerhetnek. És még köztük sem annyira populáris darabról van szó. Szóval puskát a vállra és induljunk a hófödte, zord japán hegyekbe, hogy levadásszuk a hatalmas ellenséget, aki fenyegeti otthonainkat! Jöjjön a Ginga Nagarebosi Gin, azaz az Ezüst Nyíl!
Idén is szurkolhatunk a hazai filmeseknek. A napokban is zajló 45. Cleveland-i Nemzetközi Filmfesztiválon versenyez a Második kör című kisjátékfilm, a fesztivál érdekessége, hogy Oscar-kvalifikáló lehetőséggel rendelkezik, így ha sikerül, a Második kör kijuthat a 2022-es Oscar gálára is. A Második kör forgatókönyvét Veres Attila írta. A film egy fiktív, disztópikus társadalmat mutat be, ahol az államérdekek határozzák meg, hogy kinek lehet gyereke. Lovas Rozi és Molnár Áron főszereplésével láthatjuk, hogyan bírálja el az állam a gyermekért jelentkező fiatal pár pályázatát?
(tovább…)Vajon mire viheti a szervezetbűnözésben egy olyan férfiú, aki gyakori szorongással és pánikrohamokkal küzd? Ha pedig a folyamatos „munkahelyi nyomás” nem lenne elég, még a „szűk család” is állandó feszültségek forrása. Az HBO sikersorozata, a Maffiózók szokatlan terápiára hívja nézőjét a Cosa Nostra világába, ahol a sikert csupán egy pisztolygolyó választja el a bukástól.
Miért dolgozunk megállás nélkül évekig, aprópénzért? Mi tartja bennünk a lelket? Kiket hagytunk hátra és hogy élnek tovább bennünk? A nomádok földje nem tesz fel egyszerű kérdéseket és nem is igazán igyekszik megválaszolni azokat – sokkal inkább azt tűzi ki célül, hogy bepillantást engedjen az amerikai társadalom egyik meggyötört és keveset tárgyalt szeletébe, amivel alapvető emberi problémákra világít rá. Kemény, rideg, de egyszerre szívmelengető és érzelemteli alkotás ez – nem csoda, hogy felkeltette többek között az Akadémia figyelmét is. Több kategóriában való jelölésének hatására nézzük meg, hogyan és miért tudott rezonálni az emberekkel a Nomadland.
Az elmúlt év kapcsán – sőt, még a most is beletartozik ebbe – mindenkiben legalább egyszer felmerült az a bizonyos „Mi lett volna, ha…?” Nem csak magánügyben vagy a tegnap távlatában, hanem globálisan is. Természetesen ez nem újdonság. A történészek, filozófusok, mindenféle teóriagyártók, szakmai és amatőr elemzők naponta felteszik ezt a kérdést az élet számos vonatkozásában.
A 2019-ben megjelent Apex Legends az EA nagy dobása volt, amikor próbáltak betörni a free-to-play Battle Royal-ok piacára, és kár tagadni, jól sikerült. A játékot a Respawn Entertainment készítette, ugyan az a csapat, aki a SW JEDI: Fallen Ordert is jegyzi, valamint aki korábban elhozta nekünk a Titanfall szériát. A játék ugyan abban az univerzumban játszódik, mint az utóbbi.
Hatalmas sötét erő uralkodik a viktoriánus kori Londonban és különös bűnügyek történnek városszerte. Egy titokzatos férfi felkeresi a Baker Street-en csavargó fiatalok egy csoportját, hogy segítségüket kérje a nyomozásban. A férfi nem más, mint John Watson, aki rejtélyes üzlettársával, Sherlock Holmes-szal a démonok által megszállt emberek felkutatásában kéri a gyerekek segítségét.
Az első rész sikerét látva Vaughan és Staples számára nem volt kérdés, hogy folytatniuk kell a történetet. És ez ám az igazi kihívás, hisz hogyan übereled azt a munkát, amely annyira elborult, hogy azt már tanítani lehetne/kellene? Az alkotópáros előtt két út állt. Az első lehetőség, hogy meglovagolják az első rész sikerét és többé-kevésbé lemásolják annak minden mozzanatát. Annyi különbséggel, hogy mindenből többet kapunk. Több akció, több vér, rengeteg szereplő stb. A másik lehetőség a képregényes univerzum bővítése, mégpedig úgy, hogy az érzelmekkel, érzésekkel játszanak az alkotók. Tehát egyfajta hangulatváltás következik be. Cikkünkben annak jártunk utána, hogy a Sagára melyik jellemző a kettő közül.
