Az utóbbi évek magyar filmtermése több történelmi darabbal szolgált. Új adásunkban górcső alá vesszük a Most vagy soha!-t, a Hadikot, valamint a Semmelweist, és megvizsgáljuk, mennyire vehetjük komolyan ezeket az alkotásokat történelmi szempontból. Megvizsgáljuk azt is, hogyan oldható fel a történészek és a filmesek szembenállása. Mindebben a Széchenyi-díjas történész, Hermann Róbert lesz a segítségünkre.
Christopher Nolan filmje, az Oppenheimer a rendezőgéniusztól megszokott, minőségi mozi. De vajon mennyire tekinthető hitelesnek történelmi szempontból? Tényleg létezik az atomcsapás indítására szolgáló „nagy piros gomb”? Mi igaz és mi nem a nukleáris fenyegetésről szóló alkotásokból? Az emberiség talán egyik legnagyobb tudományos vállalkozását, az atombomba előállítását célzó Manhattan-tervet és a mögötte álló elmét bemutató filmet Speck Gyulával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójával elemezzük.
Sokan vártuk, és úgy tűnik, végre valóban megérkezett a nyár. Nekünk könyvmolyoknak persze ez az évszak sem múlhat el minőségi olvasnivaló nélkül; a strandélményhez ugyanúgy hozzátartozik egy jó könyv, mint a naptej vagy a nevezett kötet árával vetekedő balatoni lángos. Annál meg aztán tényleg nincs jobb, amikor a szabadtéri pikniken vagy akár a saját árnyékos udvarunkon élvezhetünk egy izgalmas történetet, esetleg egy pohár (vagy négy) zamatos bort. A hamisítatlan nyári atmoszférát árasztó sztorik igazán hangulatba tudják hozni az olvasót, ezek közül válogattam össze néhányat.
Ismét eltelt egy év, nyakunkon az Ünnepi Könyvhét. Az immár 94. alkalommal megrendezésre kerülő, több napon át tartó eseménysorozat valódi paradicsom a könyvmolyok számára: könyvbemutatók, dedikálások, beszélgetések és egyéb programok várják a látogatókat, rengeteg újdonsággal készülnek kedvenc kiadóink. A bőség eme csodálatos zavarában nem olyan nehéz elveszni, ezért összeszedtük, hogy mely SFF kiadványokra lesz érdemes odafigyelni a napokban. A teljesség igénye nélkül, íme a könyvheti kínálat, a műfaj rajongóinak örömére.
A The Last of Us széria első évada a Kritizátor szerzőit is sem hagyta nyugodni. Podcastban műsorunkban a legelismertebb videójáték adaptációt vizsgáljuk meg.
A magyar történelem bővelkedik olyan dicső vagy éppen szégyenteljes eseményekben, melyekért a legkreatívabb hollywoodi forgatókönyvírók ölre mennének. Ezek közül is az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszaka mind a mai napig fontos identitásképző erővel bír. Nagy alakjai, mint Petőfi, Kossuth, Görgei, Bem vagy Széchenyi örökre beírták nevüket a nemzet történelmébe. Az eseményeket a hazai filmesek is igyekeztek megörökíteni, ki több, ki kevesebb sikerrel. A Kritizátor töritudorai meghívott vendégükkel, Hermann Róbert történésszel magyar történelmi mozgóképes alkotásokat vizsgálnak. A március 15-ei ünnepkör filmjei mellett nem mennek el a közelmúltban kedélyeket borzoló Aranybulla mellett sem.
Az íróknak legyakrabban feltett kérdések között előkelő helyet foglal el az, hogy honnan jön az ihlet. Philip K. Dick esetében ez a kérdés köteteket tud megtölteni. Napjaink egyik sci-fi nagymesterének igazi reneszánsza, a halála után jött el. Mára nem csak megkerülhetetlen alapvetés lett, de Hollywood is felfedezte magának, olyan klasszikusokat kitermelve magából, mint a Szárnyas Fejvadász, vagy a Különvélemény. Élete viszont legalább annyira izgalmas volt, mint művei, amiben ő maga sem tudta eldönteni, mi valóság és mi nem.
A történelem érdekes, a történelem olykor csodálatos, de van amikor borzalmas. A történelem tanít minket és utat mutat. De akárhogy is, a történelem izgalmas. És mint ilyen tökéletes témát tud adni akár videojátékok történetéhez is. Ahogy azt teszi is megannyiszor. Elég csak a leghíresebb történelmi ihletésű sorozatra gondolnunk, az Assassin’s Creed-re. De ott van akár a zseniális birodalomépítős stratégia, a Total War. Vagy gondolhatunk olyan címekre, mint a Mount&Blade, a Red Dead Redemption, vagy az örök klasszikus világháborús címek.
Stanley Tucci nem az a fajta színész, aki minden poszter közepén ott virít, aki viszi a showt és a pletykarovatok címlapját. Ez a fickó egy minőségi válogatás. De messze nem az-az arc, aki megjelenik előtted, és te nem tudod hova rakni. Számtalan jelölés, jó pár bezsebelt díj, többnyire a mellékszereplő kategóriában. Ő az a plusz elem a filmekben, ami hiányzik, ha kiveszed, és emeli a szintet, ha hozzárakod. És, hogy jön ide a gasztronómia? Sokkal szorosabban, mint gondolnánk.
Boldog új évet mindenkinek! Folytatom (immáron 2023-ban) az elmúlt esztendő tíz legjobb horrorjának kitárgyalását az általam megítélt öt legjobb művel. Ahogyan arról az első cikkben is megemlékeztem, 2022 több népszerű horror-franchise folytatását, újraélesztését, vagy sokadik újraélesztését hozta, melyek közül keveset lehet megvádolni azzal, hogy jól sikerült volna. Ennélfogva az alábbi öt cím is jobbára szerzői filmeket takar, mintsem gyerekkorunk slasherjeinek újabb reinkarnációit vagy a Warren-házaspár tárlatából meglógott démon ámokfutásának históriáját.
