Nem semmi ez a mesterséges intelligencia! Lenyűgöző látni, ahogy fejlődik és kommunikál a felhasználókkal. Mi itt a Kritizátornál eddig a horror, a sci-fi és a western műfajából generáltattunk vele toplistákat. Ezúttal egy kissé bonyolult vizekre eveztünk. A filmművészet, ahogy haladt a korral egyre csak döntögette le a falakat, amit elé állítottak. Ahogy a nézők ingerküszöbe is egyre magasabbra teszi a mércét, úgy a filmek is sorra döntögetik a tabu témákat. Ám ez nem volt mindig így.
Mivel régen találkoztam már olyan alkotással, ami akkora ellenérzéseket váltott ki, mint az élőszereplős A kis hableány, ezért úgy döntöttem, hogy ez is egy tabumentes cikk lesz. Noha nem azért, mert az alkotás maga feltétlenül indokolná ezt. Vagy mert olyan módon szeretnék beszélni erről az alkotásról. Hanem inkább egyfajta figyelemfelhívó jelleggel, miszerint bizonyos dolgokhoz nem árt kicsit nyitottabban hozzáállni.
Minden bizonnyal sok filmrajongó hozzám hasonlóan lelkesen keresi az újdonságokat. Láttatok már lappföldön játszódó II. világháborús akciófilmet? Én biztosan nem. Emiatt kifejezetten kíváncsian vártam, mit tud nyújtani a Sisu.
Valószínűleg senki sem gondolta volna, hogy a Halálos iramban széria egyszer el fog jutni a tizedik részéig. Főleg azután nem, hogy az egyik főszereplőt alakító Paul Walker tragikus módon elhunyt. Azonban a Diesel-motor minden értelemben tovább dübörgött és bár állítólag hamarosan kapni fog majd valamiféle befejezést. Ám bizonyos jelek arra utalnak, hogy ez nem feltétlenül lesz majd így. Vagy legalábbis valahogyan folytatni akarják majd ezt a szériát. Már csak azért is, mert lassan akár át is lehetne keresztelni az egészet a Vin Diesel nyugdíjalappá. Mindenesetre most itt van immáron a tizedik csapatás.
Úgy tűnik, továbbra is a folytatások, előzmények, rebootok és requelek (köszönjük a kifejezést a 2022-es Sikolynak) korát éljük. Ez a horrorzsánerre kiemelten igaz – csak a tavalyi évben Szellempofa, Pinhead, Bőrpofa és a Ragadozó is megkapta a maga újragondolását. Sam Raimi kultikus Gonosz halott-szériája 10 éve már kapott vérátömlesztést az elsőhöz hasonlóan szintén Gonosz halottnak elkeresztelt folytatás által. Újabb 10 évvel később itt az újabb folytatás, az uruguayi Fede Alvarez után ezúttal Lee Cronin ülhetett a rendezői székbe, hogy modernizálja a horrorklasszikust. Kérdés, mire jut az Evil Dead Rise? Mivel nem volt magyar bemutatója, önkényesen a film eredeti nevét fogom használni.
Túl vagyunk az öt legjobb horror és sci-fi filmek listáján, melyeket az AI generált számunkra. Összességében eddig egész jól teljesít a mesterséges intelligencia. Habár a listái nem vitathatatlanok, azért azt el kell ismernünk, hogy a felsorolt filmek valóban komoly építőelemei a műfajuk várának. Cikksorozatunk harmadik részében az öt legjobb western művet soroltattuk fel az MI-vel. Lássuk, milyen eredmények születtek!
A Galaxis Őrzőiről szóló első film minden bizonnyal sokaknak okozott meglepetést. Egy fakéregember és egy mosómedve mentik meg a világot? Mégis hogyan lehet ebből az alapfelállásból tömegek által kedvelt filmélményt varázsolni? Szerencsére James Gunn rendező értette a dolgát, a siker nem maradt el. Lezárni valamit viszont néha sokkal nehezebb, mint elkezdeni.
A mesterséges intelligencia napról napra fejlődik. Legutóbb arra kértük meg az egyik legismertebb MI chatprogramot, hogy állítson össze egy TOP 5-ös listát a legjobb sci-fi filmekből és az eredmény elég meggyőzőnek bizonyult. Ezúttal egy másik műfajban tesszük próbára a program tudását. Arra kértük, listázza ki nekünk az 5 legjobb horror műfajú alkotást a filmművészetben. Egy kissé meglepődtünk az AI összeállításán.
Mindenekelőtt szükséges tisztázni: a szerzői, vagy művészi igénnyel elkészített horror nem a 2010-es évek második felének a találmánya. Évtizedekre visszamenőleg találunk – többek között – pszichológiai, vagy társadalomkritikai kontextussal megtámogatott borzongató filmeket, elég Ingmar Bergman nyomasztó és kietlen svéd tájaira (Farkasok órája; 1968), Roman Polanski-nak a psziché különféle szegleteit taglaló munkáira (Iszonyat; 1965, Rosemary gyermeke; 1968), vagy Wes Craven korai, a hatvanas és hetvenes évek kiábrándultságát és züllöttségét magán viselő mozijaira (Az utolsó ház balra; 1972, Sziklák szeme; 1977) gondolni. Ezekben az alkotásokban amellett, hogy rendre betekintést kapunk az adott alkotó markáns világlátásába és stílusába, kellő érzékkel bemutatott, egyetemes témák is terítékre kerülnek. Az igényes horrorfilmek korszaka tehát már korábban elkezdődött, melyből előszeretettel táplálkozik a ma rendkívül ünnepelt Robert Eggers- (The Lighthouse, The VVitch) Jordan Peele- (Get out, Us) Ari Aster (Hereditary, Midsommer) szentháromság, és miközben lefutják a kötelező tiszteletköröket elődeik nagysága előtt, vászonra álmodják az évek során felgyülemlett bekattanásaikat. A felsorolt nevek között most utóbbi baljóslatú léptekkel és felkavaró sikításokkal kopogtat az ajtónkon Beau is Afraid címmel.
A mesterséges intelligenciák fejlődése napjainkban egészen példaértékű. Elképesztő látni, ahogy munkahelyeinket és otthonainkat átszövi az okostechnológia. A különféle mesterséges intelligenciák algoritmusai számos területen segíthetik elő az emberiséget a fejlődésben, beleértve a közlekedést, az egészségügyet, az oktatást és az életminőséget. Mi is próbának vetjük alá a ChatGPT programot, hogy teszteljük a relevanciáját és fejlettségét.
