A Star Wars Jedi: Fallen Order után mindenki kíváncsi volt, hogy folytatódik Cal Kestis története. Pár év várakozás után végre megkaptuk a Jedi: Survivor-t, nézzük megérte-e várni a folytatásra!
Ha van valami, ami a dinók mellett talán még képes megmozdítani a gyerekeket, akkor azok a robotok. Hiszen legyünk őszinték, a különböző kinézetű és funkciójú robotok tényleg érdekesek tudnak lenni. Méghozzá nem feltétlenül csak a gyerekek számára. Ezt felismerve a Hasbro nevű játékgyártó cég annak idején létrehozott egy saját különálló robotos világot, amit az utókor úgy ismer, mint a Transformers széria. Voltak belőle játékok, animációs filmek, majd 2007-től kezdődően nagyköltségvetésű mozifilmek is. Hogy ezeknek végül milyen lett a minősége az valahol persze vitatható, ám sikerességük és a popkultúrára tett hatásuk szinte megkérdőjelezhetetlen. Szóval a Hasbro és a mögötte lévő Paramount érthető módon nem szeretné elengedni ezt a szériát és újfent moziba küldték közismert robotjaikat.
Vannak olyan alkotások, amelyek ilyen vagy olyan okból, de annyira jellegzetesek és hatásosak, hogy azok maradandó nyomot hagynak a társadalom kollektív tudatában. Így adott esetben akár azok is ismerhetik vagy legalábbis tudhatják, hogy miről van szó, akik soha egyetlen részt vagy jelenetet nem láttak az egész alkotásból. Ilyen alkotás a Netflix-es Black Mirror is, avagy magyar címén a Fekete tükör, aminek nem régiben debütált a hatodik évadda.
Sokan vártuk, és úgy tűnik, végre valóban megérkezett a nyár. Nekünk könyvmolyoknak persze ez az évszak sem múlhat el minőségi olvasnivaló nélkül; a strandélményhez ugyanúgy hozzátartozik egy jó könyv, mint a naptej vagy a nevezett kötet árával vetekedő balatoni lángos. Annál meg aztán tényleg nincs jobb, amikor a szabadtéri pikniken vagy akár a saját árnyékos udvarunkon élvezhetünk egy izgalmas történetet, esetleg egy pohár (vagy négy) zamatos bort. A hamisítatlan nyári atmoszférát árasztó sztorik igazán hangulatba tudják hozni az olvasót, ezek közül válogattam össze néhányat.
Ismét eltelt egy év, nyakunkon az Ünnepi Könyvhét. Az immár 94. alkalommal megrendezésre kerülő, több napon át tartó eseménysorozat valódi paradicsom a könyvmolyok számára: könyvbemutatók, dedikálások, beszélgetések és egyéb programok várják a látogatókat, rengeteg újdonsággal készülnek kedvenc kiadóink. A bőség eme csodálatos zavarában nem olyan nehéz elveszni, ezért összeszedtük, hogy mely SFF kiadványokra lesz érdemes odafigyelni a napokban. A teljesség igénye nélkül, íme a könyvheti kínálat, a műfaj rajongóinak örömére.
Álintellektuális guilty pleasure – így tudnám nagy általánosságban jellemezni Wes Anderson munkásságát. Adott egy zseniális színészgárda fergeteges dialógusokkal, roppant egyedi látványvilággal és bő adag abszurd humorral megspékelve, a történet azonban faék egyszerű és szinte görcsösen mellőz minden kidolgozott, fajsúlyos mondanivalót. Kvázi egy Wishes Örkény, csak sok rajta a pasztellmáz, mondaná a sznob kritikus, teljes joggal. Akkor mégis mi az oka annak, hogy fél Hollywood szeretne dolgozni a rendezővel és a Cannes-i filmfesztivál tárt karokkal várja Anderson legújabb műveit? A kritika nyomokban spoilert tartalmazhat.
Özvegy pszichológus, félárván maradt lányok, elutasító közeg, frusztrált páciensek, feldolgozatlan traumák és egy szekrényben meglapuló szörnyeteg. Az idei Stephen King-adag is megérkezett a mozikba, ami ezúttal nem egy könyvet, hanem egy azonos című novellát vett alapul. Ez a The Boogeyman, magyar címén A mumus.
2018-ban Phil Lord és Christopher Miller véghez vitték a lehetetlent: a Pókember: Irány a pókverzum! olyan egyediséget és frissességet hozott magával, amire már nagyon nagy szüksége volt a megfáradt szuperhősfilm-zsánernek. Az animációra, mint médiumra gyakorolt hatása pedig felbecsülhetetlen, és szinte biztos, hogy nélküle soha nem készültek volna el az olyan filmek, mint a Mitchellék a gépek ellen, vagy a Csizmás, a kandúr: Az utolsó kívánság. A kritikai és közönségsiker, valamint a díjeső sem maradt el, ahogy a folytatások berendelése sem. De felmerül a kérdés: hogyan lehet felülmúlni a közel tökéletest? Hogyan lehet emelni a téteket egy olyan film folytatásánál, amire már a bemutatójakor úgy hivatkoztak, mint a legjobb Pókember-film, és úgy en bloc az egyik legjobb szuperhősös film, ami valaha készült? Spoilermentes kritikánkból kiderül, hogy sikerült-e a mutatvány.
Nem semmi ez a mesterséges intelligencia! Lenyűgöző látni, ahogy fejlődik és kommunikál a felhasználókkal. Mi itt a Kritizátornál eddig a horror, a sci-fi és a western műfajából generáltattunk vele toplistákat. Ezúttal egy kissé bonyolult vizekre eveztünk. A filmművészet, ahogy haladt a korral egyre csak döntögette le a falakat, amit elé állítottak. Ahogy a nézők ingerküszöbe is egyre magasabbra teszi a mércét, úgy a filmek is sorra döntögetik a tabu témákat. Ám ez nem volt mindig így.
Rebecca F. Kuang ázsiai-amerikai szerző, a kortárs SFF irodalom feltörekvő csillaga, aki viszonylag fiatalon tette le a névjegyét, és azóta is megállíthatatlan. Rövid idő alatt figyelemreméltó karriert épített, többszörös bestseller-íróként mára olyan rangos elismerések fémjelzik a nevét, mint a Nebula vagy a British Book Awards. Ezzel az összeállítással az ő személye és munkássága előtt szeretnénk tisztelegni születésnapja alkalmából.
