Bibliai metaforák és párhuzamok nem csupán az irodalomban, a festészetben vagy a filmművészetben találhatók, hanem videójátékokban is. A The Last of Us-széria egyszerre megváltástörténet, valláskritika és tanmese a krisztusi kegyelemről és megbocsátásról. SPOILERES elemzés következik!
Nem is oly rég bemutattuk nektek az Assassin’s Creed sorozat legújabb epizódját, a Valhallát és annak első kiegészítőjét, Wrath of the Druids-ot is, ráadásul még egy listát is hoztunk nektek, hogy mi milyen témájú epizódnak örülnénk ezek után. És ezen a listán előkelő helyet foglalt el a japán sztori, amiért a rajongók maguk is körülbelül az Ezio-saga lezárulta óta könyörögnek. Vagy talán még annál is hosszabb ideje. De miért is fontos ez? Mert a Ubisoft addig-ddig húzta az időt, míg a Sony, határtalan bölcsességében úgy döntött, hogy elhappolja a témát és megcsinálja a japán Assassin’s Creed-et ami nem a francia stúdió szériájának a része. A munkát pedig a Washington állambeli (ahol amúgy rengeteg videojátékos cég székel) Sucker Punch-ra bízta, ami az utóbbi időben az InFamous játékokkal került fel a játékosok radarképére, joggal. Na de sikerült-e megugrani a kihívással járó feladatot? Nézzük meg.
Mikor játszottatok utoljára valamivel, ami percenként újra és újra meglep valamivel? Legyen az egy teljesen ismeretlen mechanika, a gyönyörű látvány vagy az élesen megírt történetmesélés. Az It Takes Two alig enged egy percre levegőt venni számotokra – mert igen, a játék nem mellesleg az utóbbi évek egyik legjobb kooperációs játéka is.
Szaúd-Arábia, Szíria, Irán után egy izraeli filmmel folytatom a Kelet gyöngyszemei című cikksorozatomat. Izrael egy olyan ország, ami kulturálisan mélyen elüt a Közel-Kelet környező államaitól, azonban mégis mutat hasonlóságokat. A második világháború borzalmai után, 1948-ra datáljuk a zsidó állam megalakulását, ami azóta is a legfőbb színhelye a zsidók és leszármazottaik emigrációjának szerte a világon. Ebből kifolyólag az ország kifejezetten multikulturális, és van egy pezsgő kulturális élete, amibe beletartozik Izrael filmművészete is. Ennek ékes példája, hogy a közel-keleti országok közül izraeli alkotást jelölt legtöbbször az Akadémia a legjobb idegennyelvű film Oscarjára. A választott filmem ugyan nem tartozik ezen művek közé, azonban minőségét és témáját tekintve is érdemes arra, hogy górcső alá vegyük.
Fényesebb korukat élik a videójátékok, mint valaha. Az iparban, a szórakoztatásban és a művészetekben is vannak bizonyos korszakok, melyeknek megvannak a maga sajátosságai. A játékok is hasonló cipőben járnak jelenleg, mint a filmek. Sok régi nagy név kerül mostanában elő felújítva, next-gen stílussal a mostani generáció elé. A kortárs játékosok saját igényeikhez mérten részesülhetnek azokban az élményekben, amelyeket mi 90-es születésű boomerek is átélhettünk. A Capcom nagysikerű videójáték franchise-za, a Resident Evil ezúttal a Netflix gondozásában kerül feldolgozásra. A négy részes animációs sorozat a játékok idővonalának köztes eseményeibe ékelődik bele.
Rebecca F. Kuang 1996-ban született Kínában, négy éves korában családjával az Amerikai Egyesült Államok területére költöztek. Egyetemista évei alatt született meg első regénye, a Mákháború, melyet tizenkilenc évesen kezdett írni egy Kínában töltött év alatt. Kuang kínai filozófiát, történelmet tanult, tanulmányait jelenleg is folytatja. Több interjúban is nyilatkozta, hogy nem tervezett kizárólag írással foglalkozni, ennek ellenére rangos díjakat nyert és számos díjra jelölték, első könyve, a Mákháború, 2018-ban a Nebula-díjra jelölt legjobb regények közt szerepelt.
(tovább…)Legalább két szempontból régóta vártunk sokan Scarlett Johansson karakterének önálló filmjére. Egyrészt azért, mert a Marvel-univerzum egyik legfontosabb női szuperhőseként ez sokak szerint már régóta járt neki. A prózaibb ok pedig az, hogy a járvány miatt még egy évet késett a bemutató. A kész mű pedig igazi nyári Marvel-termék lett, annak sok előnyével és néhány jelentős hátrányával együtt.
Ezúttal nem kevesebbre vállalkozok, minthogy megpróbálom összeszedni a személyes kedvenceimet, amiket mindenképpen ajánlanék kipróbálásra, lesz köztük régi, új, szimulátor, arcade, minden. A piac jelentősen telített, ki fogok hagyni néhány említésre méltó címet, de ezek az én ajánlásaim, lehet, hogy valaki kipróbálta az összeset, és egyik se nyerte el a tetszését. Figyelem, szubjektív vélemény következik!
(tovább…)A szülői lét rettentő sok kihívás elé állítja az embert. Nemcsak a kezdetektől, hanem egy egész életen át viselik az emberek ezt az áldott terhet. Ez a feladat két embernek is feladja olykor a leckét, nemhogy egy egyedülállónak, akinek a gyereknevelés mellett még a saját privát életének kihívásaival is szembe kell nézni. Kevin Hart 2021-es filmjében magára vállalta ezt a rendkívül nehéz szerepet, hogy bemutassa, milyen kihívásokat tartogat egy egyedülálló ember számára az Apaság.
(tovább…)Múlt hétvégén kilátogattam a 2021-es Képregényteraszra, amely mondhatni hivatalosan is megnyitotta az előttünk álló nyári rendezvénydömpinget. Szerencsés módon sikerült rövid beszélgetések erejéig feltartanom az idei Alfabéta-díj kedvezményezettjeit, a rendezvény egyik szervezőjét és Németh Gyulát egyaránt, aki a Korcsmáros-díjat érdemelte ki. Ha kíváncsiak vagytok mit válaszoltak felskiccelt kérdéseim ívére a hazai kiadásokkal, jövőbeli munkáikkal és egyáltalán a műfaj jelenlegi állásával kapcsolatban, akkor olvassatok tovább!
