A korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is összeszedtük, hogy miket szerettünk az előző esztendőben. Ezúttal magunkra öltöttük a ‘gonoszok’ szerepét és heten gyűjtöttük össze, hogy melyik képregények, videojátékok, könyvek, filmek és sorozatok álltak közel hozzánk. Az illusztris listán vannak egyezések, de üde színfoltok is.
A virtuális jövő érthető módon nagyon régóta érdekli az embereket. Bármennyire is furcsa, de már 1968-ban is létezett egy erre a célra létrehozott eszköz. Mert ugyan ki ne szeretne egy, a valódival megegyező világban lenni egy ideig? Ezt a témát karolta fel és fűszerezte meg a Sprawl-trilógiával ismertté vált William Gibson, a 2014-ben megjelent A periféria című könyvével. Az Amazonnál pedig úgy döntöttek, hogy bár Gibson műveit nehéz képernyőre vinni, de ők mégis megbírkóznak ezzel a lehetetlennek tűnő feladattal. A cikk minimális spoilert tartalmaz. Csak saját felelősségedre olvasd el! Azzal mindenképp jobban jársz ha előbb megnézed a sorozatot és után térsz vissza a cikkhez.
Tegye fel a kezét, aki nem szkeptikusan, kitörő lelkesedéssel és a Trónok harca csúfos vége után is őszintén várta a Sárkányok házát! Valószínűleg elég kevesen vannak, akik az ‘anyasorozat’ után tényleg minden korábbitól eltekintve vágtak bele George R. R. Martin Tűz és vér című könyvének adaptációjába. Az HBO azonban merész volt és úgy gondolták, hogy nem hagyják veszni az egykori aranytojást tojó sárkányukat. És milyen jól tették! A kritika a lehető legkevesebb spoilert tartalmazza. Szóval ha nem vagy csak pár részt láttál a sorozatból is nyugodtan elolvashatod.
Még most is élénken emlékszem arra, amikor egy hideg januári napon elosztottuk egymás között, hogy ki miről fog írni. Amikor említettem, hogy mennyire szépnek tartom Ana de Armast, megtudtam hogy idén jön egy film, aminek ő lesz a főszereplője. Így a Blonde egyszerre hozzám került. Az előzetest látva egy roppant érdekes filmre számtottam, azonban pár napja megtudtam, hogy a sokak által Marilyn Monroe-ként ismert Norma Jeane életének eléggé nyomasztó, valódi oldalát láthatjuk majd.
Eddigi körülbelül hatszor fordult elő, hogy olvasóink kerestek fel minket, hogy ajáljanak nekünk valamit. Többek között felhívásunkra kaptunk megkeresést két magyar írótól, akiknek könyveiről már itt és itt írtunk egy kritikát. De szintén hasonló eset volt, amikor A fegyvertelen katona kapcsán megkeresett minket a Magyar Hetednapi Adventista Egyház főtitkára, Csizmadia Róbert, akivel egy interjú keretében beszélgettünk a film főszereplőjéről, Desmond Doss-ról. A múlt hónap elején egy újabb üzenetet kaptunk Fehér Balázstól, aki egy nem is olyan régen megjelent képregényt ajánlott a figyelmünkbe.
A Tolkien fanok, és a professzor világát Peter Jackson filmjeiből ismerők is felkapták a fejüket, amikor kiderült hogy az Amazon sorozatot készít Középfölde Másodkorából. Ez két okból is érdekes. Egyrészt azért, mert A Gyűrűk Ura, a Hobbit és a függelékek jogait vásárolta meg Jeff Bezos cége, tehát az adaptált A szilmarilokat nem. A másik pedig az, hogy maga Tolkien se részletezte ezt az időszakot. Szóval a készítők kaptak is alapanyagot meg nem is. De innen igazán szép nyerni. A kérdés az, hogy sikerül-e nekik.
Pár hete gyanútlanul böngésztem a napi posztjaink, amikor rátaláltam a Luck poszterére. Azt tudni kell rólam, hogy amikor szembejön velem valami, ami tetszik akkor addig megyek, amíg a lehető legtöbb információt megtalálom róla. Körülbelül fél perc kellett és már néztem is az AppleTV+ múlt héten debütált filmjének kedvcsinálóját. A látvány és a történet azonnal magával rántott, már csak azért is mert teljesen szokatlannak találtam, hogy pont egy fekete macska az egyik főszereplője egy szerencséről szóló alkotásnak. A trailerek viszont elég becsapósak szoktak lenni, így utána kellett járnom, hogy vajon milyen is lehet ez az animációs film.
Szombattól már bárki megtekintheti az HBO Max-on Zsótér Indi Dániel (rendező, forgatókönyvíró), Vida Orsolya (forgatókönyvíró) közös filmje. Daniék ugyanis a két éve beköszöntő koronavírus, és a vele együtt érkező bezártság miatt úgy döntöttek, hogy egy öt történetet felvonultató alkotásban örökítik meg a karantén ránk gyakorolt hatását. Viszont csavartak még egyet a sztorikon, és azt az Alkony Zóna sajátos stílusába ültették. Így született meg a Muchichka László narrálásával vezetett szürreális univerzum, A Karantén Zóna.
Mi történik, ha bármennyire is próbáljuk, de nem szeretjük a gyerekünket? Ha „gonosz” és abuzál minket, ám ezt senki más nem látja? Rossz szülők vagyunk, mi rontottuk el? Vagy talán csak képzelgünk? Ki a felelős egy pszichopata tetteiért? Többek között ezek a kérdések is felbukkannak a nézőben Lynne Ramsay rendező bűntudatról és családi horrorról alkotott filmjét nézve. A mű Lionel Shriver díjnyertes, 2003-as regényét adaptálta, amely egy anyáról szól, akinek tizenéves fia iskolai mészárlást követett el.
Különválás: főnév. Annak az eljárásnak a megnevezése, ami során az alanynak saját felelősségének tudatában, egy agyba ültetett chip segítségével lényegében ketté választják az emlékeit. Ennek során két külön személyként kell kezelni, egy kintiként aki eddig is volt, és egy bentiként aki a Lumonnál dolgozik. A dolog érdekessége, hogy az eljárás következtében bár egy emberről beszélünk, azok mégsem tudnak semmit a másikról. Felesleges őket arra kérni, hogy meséljenek a kintijükről vagy mondják el mit dolgoznak, erre ők ugyanis képtelenek.
